Norvég kutatók által készített tanulmány szerint a düh hétszer erősebben vált ki klímaaktivista lépéseket, mint a remény, számol be a Guardian. A tanulmány során 2000 norvég felnőttet kérdeztek a klímaválságról, és arra jutottak, hogy a düh esetében hétszer erősebb a kapcsolat az aktivizmussal, mint a remény esetében. A többi cselekvés esetében kisebb volt a hatás, de a félelem és a bűntudat volt a legjobb előrejelzője a politika támogatásának, míg a szomorúság, a félelem és a remény a viselkedésváltozásnak.
A klímaváltozás egyre erőteljesebb jelei ellenére az emberek átlagosan meglehetősen enyhe érzésekről számoltak be a bolygó felmelegedésével kapcsolatban. Thea Gregersen, a Norvég Kutatóközpont klímapszichológusa, a tanulmány vezető szerzője szerint a probléma nem az, hogy az emberek túlságosan félnek az éghajlatváltozás miatt, hanem éppen az, hogy nem félnek eléggé.
A gazdag olajexportőr országban, Norvégiában dolgozó kutatók azt találták, hogy minden két lépéssel, amit egy személy a düh skálán tett, egy lépést tett az aktivizmus skálán. Az érzelmek és a cselekvés közötti kapcsolat gyengébb volt a mindennapi életben a kibocsátások korlátozására és a benzin- és dízeladó támogatására vonatkozó kérdések esetében. Amikor a norvég kutatók megkérdezték a résztvevőket, hogy mi dühíti fel őket, a legtöbben az emberi cselekedeteket említették, például a klímaválság okozását vagy annak megállításának elmulasztását. További 26% mondta, hogy haragja emberi tulajdonságokkal kapcsolatos, például azzal, hogy az emberek nem törődnek velük.
Az ökológiai szorongásról szóló növekvő jelentésekkel szembesülve a pszichológusok egyre inkább igyekeznek megérteni, hogy az emberek természetpusztítással kapcsolatos érzései hogyan befolyásolják mentális egészségüket és viselkedésüket. Az eddig született tanulmányok, amelyek az érzelmek és a cselekedetek közötti kapcsolatot vizsgálták, vegyes eredményeket mutatott. Az éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a vészjósló szalagcímek csak megakadályozzák az embereket a cselekvésben, mivel nem látják értelmét a változtatásnak. Az egészségpszichológiával foglalkozó tanulmányok kimutatták, hogy a kockázatok kommunikálása nem minden esetben dühöt vált ki, sőt, akár visszafelé sülhet el, ha az embereknek nem mondják el azt is, hogyan védhetik meg magukat. Ezért különösen fontos annak a vizsgálata, hogy a remény milyen hatást vált ki az emberekből. Egy korábbi tanulmány szerint a remény fokozása az embereket arra késztetheti, hogy jobban foglalkozzanak az éghajlattal.
A Guardian cikke itt olvasható: https://www.theguardian.com/environment/2023/aug/21/anger-is-most-powerful-emotion-by-far-for-spurring-climate-action-study-finds
