A Föld létfenntartó rendszerei olyan mértékben károsodtak, hogy a bolygó „jóval az emberiség számára biztonságos működési téren kívül van” – figyelmeztet a Stockholm Resilience Centre által készített tanulmány. Értékelésük szerint a kilenc bolygóhatárból hatot átlépett a bolygó az ember által okozott szennyezés és a természet pusztítása miatt. A bolygóhatárok (planetary boundaries) a kulcsfontosságú globális rendszerek – például az éghajlat, a víz és az élővilág sokfélesége – azon határai, amelyeken túl már nem képesek fenntartani a bolygó egészségét. Más szóval a rendszerek messze eltávolodtak attól a biztonságos és stabil állapottól, amely az utolsó jégkorszak végétől, 10 000 évvel ezelőttől az ipari forradalom kezdetéig fennállt. Az egész modern civilizáció ebben a holocénnek nevezett időszakban alakult ki.

A kilenc bolygóhatár a következő:

A kilenc terület a következő:

1. Klímaváltozás (CO2 koncentráció, sugárzási kényszer

2. Új, mesterséges anyagok

3. Sztratoszférikus ózon csökkenése

4. Atmoszférikus aeroszolos terhelés

5. Óceánok savasodása

6. Biokémiai áramlások (Foszfor, Nitrogén)

7. Vízkörforgás változása (zöld víz, kék víz – édesvízhasználat)

8. Földhasználat változása

9. Bioszféra épsége (genetikai épség, funkcionális épség)

A kutatók szerint ez volt az első értékelés mind a kilenc bolygóhatárra vonatkozóan, és az első tudományos állapotfelmérés az egész bolygóra vonatkozóan. Hat határértéket átlépett a bolygó, kettőt pedig úgy ítélték meg, hogy közel áll hozzá, ezek a levegőszennyezés és az óceánok savasodása. Az egyetlen határérték, amely nincs veszélyben, a légköri ózon, miután az elmúlt évtizedekben a káros vegyi anyagok fokozatos kivonására tett intézkedések az ózonlyuk zsugorodásához vezettek.

A tudósok szerint a legaggasztóbb megállapítás, hogy az élővilágot lefedő biológiai határértéke mind a négy esetben a legmagasabb kockázati szintet érte el, vagy ahhoz közel állt. A felmérés eredményei azért is súlyosak, mivel az élővilág különösen fontos a Föld számára, mivel bizonyos fizikai változások ellensúlyozásával, mint például a fák szén-dioxid elnyelő képessége, ellenálló képességet biztosít.

A bolygóhatárok nem visszafordíthatatlan billenőpontok, amelyeken túl hirtelen és súlyos romlás következik be – mondták a tudósok. Ehelyett olyan pontok, amelyek után a Föld fizikai, biológiai és kémiai életfenntartó rendszereiben bekövetkező alapvető változások kockázata jelentősen megnő. A bolygóhatárokat először 2009-ben dolgozták ki és 2015-ben frissítették, akkor azonban csak hét határértéket lehetett felmérni. 

A Science Advances című folyóiratban megjelent, 2000 tanulmányon alapuló mostani értékelés azt mutatja, hogy több bolygói határértéket már régen átléptünk. A bioszféra integritásának határa, amely az ökoszisztémák egészséges működését foglalja magában, a kutatók szerint már a 19. század végén átlépte a határt, mivel a természet pusztítása megtizedelte az élővilágot. A földhasználat határa is átlépte a bolygóhatárt a múlt században, különösen az erdők kiirtása miatt. Az éghajlati modellek szerint az éghajlatváltozás biztonságos határát az 1980-as évek végén léptük át. Az édesvíz esetében egy új mérőszám, amely a tavakban és folyókban lévő vizet és a talajban lévő vizet egyaránt magában foglalja, azt mutatja, hogy ezt a határt a 20. század elején lépte át a bolygó. Egy másik határ, a nitrogén és a foszfor áramlása a környezetben, amiklétfontosságúak az élet számára, de a műtrágyák túlzott használata miatt a vizek erősen szennyezettek, ami algavirágzásokhoz és óceáni holt zónákhoz vezethet. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint évente a biztonságos nitrogénszint háromszorosa kerül a talajba. A szintetikus szennyezés, például a növényvédő szerek, a műanyagok és a nukleáris hulladékok esetében egy 2022-es tanulmány mutatta ki a határérték átlépését. A Richardson vezette elemzés először értékelte a légszennyezést, amely hatással van a növények növekedésére és a monszun esőzésekre. Megállapították, hogy a légszennyezés egyes régiókban, például Dél-Ázsiában és Kínában átlépte a bolygószintű határt, de globálisan még nem. Az óceánok savasodását szintén úgy értékelték, hogy az egyre rosszabbodik, és közel van a biztonságos határérték túllépéséhez.

A frissítés így megállapítja, hogy a kilenc határértékből hatot átlépett a bolygó, ami arra utal, hogy a Föld jelenleg jóval az emberiség számára biztonságos működési téren kívül van.

A bolygóhatárokat konkrét mérőszámok alapján határozzák meg, például a légkörben lévő CO2 szintje az éghajlatváltozás szempontjából. A Föld rendszerei ellenállóak a változások bizonyos szintjével szemben, ezért a legtöbb határértéket magasabb szinten határozták meg, mint ami az elmúlt 10 000 évben fennállt. Például az ipari forradalomig 280 ppm volt a CO2 szintje, de a bolygószintű határértéket 350 ppm-ben határozták meg.

Egy májusban közzétett, kapcsolódó értékelés a bolygói határokat társadalmi igazságossági kérdésekkel kombinálva vizsgálta, és megállapította, hogy e nyolc „földrendszeri határból” hatot már átléptek.

A kutatók szerint több adatra van szükség a jelenlegi helyzet megértésének elmélyítéséhez, valamint több kutatásra arról, hogy a bolygóhatárok átlépése hogyan hat egymásra. Elmondták, hogy a Föld rendszerei egyensúlyhiányba kerültek, és ennek következtében a „végső globális környezeti feltételek” továbbra is bizonytalanok.

A Science Advances magazinban megjelent tanulmány itt olvasható: https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adh2458