A légszennyezés egyre égetőbb problémát jelent világszerte, különösen a gyorsan urbanizálódó és iparosodó országokban. Bulgária ebben az összefüggésben rendkívül kritikus helyzetben találja magát. Az országot két alkalommal is elmarasztalta az Európai Unió Bírósága a szennyezett levegő miatt, és újabb peres eljárások fenyegetik. Azonban az ügy legaggasztóbb eleme az, hogy a helyi kormányzatot és hatóságokat egyre inkább azzal vádolják, hogy megpróbálják eltitkolni a tényleges légszennyezettség mértékét.
A hivatalos mérési rendszer kérdésessége
Bulgária legnagyobb környezetvédelmi szervezete, a Za Zemyata (magyarul „A Földért”) vádjai szerint a kormány és a helyi hatóságok tudatosan elferdítik a légszennyezettségi adatokat. A hivatalos állami mérőállomások helyzete, különösen a fővárosban, Szófiában, évek óta illegális, mivel ezek a mérőállomások nem a legszennyezettebb területeken, hanem azok peremén találhatóak. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a levegőminőség valós állapotával kapcsolatban.
A Za Zemyata állítása szerint a környezetvédelmi minisztérium már évek óta rendelkezik a tényleges légszennyezettségi adatokkal, de azokat szándékosan elhallgatja a nyilvánosság elől. Eközben az ország lakosságának jelentős része, különösen a városlakók, a szennyezett levegő következményeit szenvedik el, beleértve a légzőszervi megbetegedéseket és a korai halálozást.
A szenzorok manipulálása
Az Euractiv Bulgária független vizsgálata feltárta, hogy Bulgária három legnagyobb városában – Szófiában, Plovdivban és Várnában – a levegő tisztaságát monitorozó hivatalos mérőállomások a városok központi részein kívül helyezkednek el. Ez a helyzet különösen annak fényében problémás, hogy az Európai Bizottság már 2010-ben eljárást indított Bulgária ellen az uniós tiszta levegőre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
A hivatalos magyarázat szerint a szenzorok áthelyezését „önkormányzati infrastrukturális projektek” indokolták. Azonban Boriszlav Szandov volt ökológiai miniszter 2022-ben elismerte a parlament előtt, hogy a szenzorok elmozdításának valódi oka az volt, hogy Bulgária így kívánta elkerülni az Európai Bizottság által kiszabható pénzbírságokat. A legszennyezettebb városi területekről elhelyezett mérőállomások áthelyezése 2011 és 2024 között nyolc állomást érint, így az állampolgárok számára a valós szennyezettségi adatok elérhetetlenné váltak.
Polgári ellenállás és jogi küzdelmek
A szennyezett levegő elleni harcban nemcsak a civil szervezetek, hanem magánszemélyek is jogi lépéseket tesznek. Dimitar Ploshtakov, plovdivi civil aktivista és ügyvéd, keresetet nyújtott be az állam ellen, és 5000 eurós kártérítést követel a légszennyezés által okozott károkért. Amennyiben sikerül megnyernie a pert, Plovdiv 330 ezer lakosa is pert indíthat a szennyezett levegő miatt.
Ploshtakov elmondása szerint szemtanúja volt a légszennyezettségi adatok manipulálásának, amely önmagában bűncselekménynek minősül a bolgár büntető törvénykönyv szerint. Véleménye szerint a bolgár nemzeti hatóságoktól nem várható megfelelő reakció, így inkább az európai intézmények beavatkozásában reménykedik.
Az Európai Unió nyomása és a jövő kilátásai
Az Európai Bizottság Bulgáriától napi 650 ezer eurós bírságot követelt volna minden olyan napért, amikor az ország nem tartja be az uniós levegőminőségi előírásokat. Bár az Európai Bíróság ezt a bírságot egyelőre nem hagyta jóvá, egy újabb eljárás van folyamatban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján csak a finom részecskék (PM2.5) szennyezettsége 2020-ban több mint 10 ezer idő előtti halálesetet okozott Bulgáriában. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik bolgár a szennyezett levegő miatt veszíti életét.
A bolgár kormány tagadja a vádakat
A Bolgár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium határozottan visszautasítja a vádakat, amelyek szerint a kormány eltitkolná a légszennyezés mértékét. Állításuk szerint az összes levegőminőségi mérőállomás megfelel mind az uniós, mind a bolgár jogszabályoknak.
Ennek ellenére az ország helyzete egyre súlyosbodik, ahogy a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább Bulgáriára irányul. Az ország légszennyezésének kérdése nem csupán egy környezetvédelmi probléma, hanem egy politikai és társadalmi válság is, amely hosszú távon hatással lesz az ország lakosságának egészségére és életminőségére. Az Európai Unió fellépése ebben az esetben példamutató lehet más országok számára is, ahol hasonló kihívásokkal kell szembenézni.
Bulgária helyzete a légszennyezéssel kapcsolatban egy olyan történet, amely rávilágít a kormányzati transzparencia fontosságára és az állampolgári részvétel szükségességére a környezetvédelemben. Ahogy egyre több adat kerül napvilágra, úgy válik egyértelművé, hogy a kormányzat mulasztásai súlyos következményekkel járnak nemcsak a környezetre, hanem az emberek egészségére és életminőségére is. Az Európai Unió szerepe pedig kulcsfontosságú lehet abban, hogy Bulgária képes legyen betartani a tiszta levegőre vonatkozó előírásokat, és javítson a helyzeten a jövő generációi számára.
(Euractiv)
