Környezetszennyező, fogadd el! sorozat 1. rész
A globális műanyagszennyezés elleni küzdelem néha váratlan formákat ölt. Múlt héten a Reuters-en olvastam egy japán manikűrösnőről, aki úttörő megközelítést választott: 2021 óta a tengerparton gyűjtött műanyaghulladékból alkot körömdíszeket. Ez a kreatív megoldás több mint puszta divat: tudatos állásfoglalás a környezetvédelem mellett. A művész saját bevallása szerint ez csupán egy jelképes gesztus a műanyagszennyezés ellen, de minden apró lépés számít. Célja, hogy vendégei figyelmét ráirányítsa a globális környezeti kihívásokra – mindezt úgy, hogy közben élvezhető esztétikai élményt nyújt.
Vajon ez és az ehhez hasonló hírek segítenek a klímaváltozás, a környezetvédelem, és ez esetben a műanyagszennyezés problémájában? És vajon maga ez az ötlet hova visz minket előre? Mert ne feledjük, a manikűr nem környezetbarát. Sőt! Kifejezetten környezetszennyező.
Mielőtt úgy tűnne, kizárólag a manikűr iparág járul hozzá a pazarláshoz, fontos tisztáznunk: a szépségipar teljes egészében környezetszennyező és jelentős hulladéktermelő. A Green Circle adatai szerint az észak-amerikai szépségipar percenként 877 fontnyi hulladékot küld a szeméttelepre, míg a Brit Szépségügyi Tanács becslése szerint a kozmetikai csomagolások 95 százalékát kidobják. Különösen a műanyagszennyezés vált az egyik legégetőbb környezeti problémává. A Brit Szépségügyi Tanács szerint a szépségiparban az újrahasznosítási arány alacsony; az újrahasznosító üzembe kerülő csomagolások 14 százalékából mindössze 9 százalék kerül újrahasznosításra, míg a többi a hulladéklerakóba kerül. Cikkünkben a manikűrről az említett Reuters cikk kapcsán írunk részletesen, de ez nem jelenti azt, hogy más szépségipari ágban ne lenne probléma.
Nézzük mi is a fájdalmas igazság a mai modern társadalmak manikűr megszállottságáról!
A manikűr sokak számára megfizethető luxus. Egy 2018-as kutatás szerint a nők 85-90 százaléka használ körömápolási termékeket világszerte. Egy 2017-es kutatás szerint az Egyesült Királyságban fiatalabb nők gyakrabban használnak körömlakk termékeket, mint az idősebb generáció: a 18-29 évesek 12 százaléka hetente többször is alkalmaz körömlakkot, míg a 60 évesek és idősebbek mindössze 6 százaléka. Németországban egy 2021-ben készült felmérés szerint 4,22 millió nő (10 százalék) használt körömlakkot körülbelül hetente egyszer, további 5,7 millió (13 százalék) pedig havonta többször. Nem meglepő így, hogy az európai gél körömlakk piac mérete az előrejelzések szerint 2023-ban eléri a 72,39 milliárd dollár értéket. Becslések szerint ez az érték 2031-re 129,64 milliárd dollár lesz. Valóban szép, azonban milyen áron?
A manikűr azonban káros a fogyasztó és a manikűrös egészségére egyaránt, és nem mellesleg jelentős környezetszennyező. Ha fontos számodra az egészséged vagy a természetvédelem, a manikűr nem a legjobb ötlet.
A préselt körmöket különböző anyagokból, például műgyantából és zseléből is lehet készíteni, de sajnos még mindig a műanyag a leginkább bevett módszer. Megbocsátható, ha azt gondolod, hogy a többi műanyag szépségápolási hulladékkal együtt újrahasznosíthatóak. A valóság azonban, hogy az ilyen típusú körmök olyan kicsik, hogy nem lehet őket ugyanúgy újrahasznosítani, mint egy samponos flakont vagy egy üres hidratálókrémes tégelyt.
Ha nem lehet újrahasznosítani a műanyag felhelyezhető körmöket, és nem bomlanak le, amikor végül a szeméttelepen végzik, akkor mi történik velük pontosan? Sajnos valószínű, hogy csak ott fognak heverni. Az anyagtól és a környezeti tényezőktől, például a napfénytől függően a jelentések szerint a műanyag lebomlása 20 és 500 év között lehet. Csak néhány gyanta (például ha szerves anyagból állítják elő) biológiailag lebomló.
Mégis, annak ellenére, hogy a préselt körmök folyamatosan a szemétlerakókban végzik, ha jó hírű forrásból vásárolják és idővel újra felhasználják őket, még mindig jobb választás a professzionális akril- és zselés manikűrök által termelt hulladék mennyiségéhez képest.
Az akril körmök még ennél is problémásabbak. Az akril javítások alkalmazásának minden egyes lépése, a felviteltől a formázásig, hozzájárulhat a környezeti hulladékhoz. Az egyszer használatos műanyag kesztyűk, a körömreszelők, maguk a javítások elkészítéséhez szükséges vegyi termékek, a reszelésből származó törmelék és a lemosáshoz használt fóliapárnák mind-mind tényezők. Ezeket nem lehet újrahasznosítani – és biológiailag nem lebomlóak.
Az akrilok a nem megfelelő ártalmatlanítási technikák miatt potenciálisan károsak lehetnek a környezetre. Az akril körmök készítéséhez használt anyagok közé tartozhat a körömhegy, a ragasztó és az aceton melyeket nem szabad lehúzni a WC-n, mivel a vízfolyásokba kerülhetnek, és nem szabad a hagyományos szemetesbe dobni sem, mivel a hulladéklerakókba kerülhetnek, és szennyezhetik a környezetet. Az említett anyagok többsége a műanyag egyik formája, és ezért nem lebomló, még akkor sem, ha aprócska méretűek. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a körömszalonok levegője magas koncentrációban tartalmaz mikroműanyagokat, a jelentések szerint pedig a mikroműanyag-szennyezés veszélyt jelent az óceánjainkra és a tengeri élővilágra, illetve saját magunkra is. Számos tanulmány jelent meg arról, hogy az emberi szervezetben is találhatóak már mikroműanyagok.
Vajon a gél lakk jobb a környezetnek és nekünk?
A műkörmök által a természetes körömágyban okozott károk (például a körmök törékenyek, vékonynak és száraznak tűnnek) miatt sokan a kíméletesebb zselés lakkok felé fordulnak. Bár ez jobb megoldás lehet az általános körömegészségügy szempontjából, de hová tűnik a gél lakk? A zselék, az akrilokhoz hasonlóan szintén nem bomlanak le és nem hasznosíthatók újra.
Sőt, a körömlakkok és eltávolítók veszélyes hulladéknak minősülnek, amit több tudományos kutatás is alátámaszt. A Environmental Health Perspectives 2019-es tanulmánya kimutatta, hogy a körömlakkokban található vegyi anyagok – mint a toluol, formaldehid és dibutil-ftalát – komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A Nemzeti Rákkutatási Intézet (NIH) adatai szerint:
– A toluol hosszú távú expozíciója neurológiai zavarokat okozhat
– A formaldehid rákkeltő hatású vegyület
– A dibutil-ftalát hormonzavaró tulajdonságokkal rendelkezik
Amikor ezeket a termékeket kidobják, a szeméttelepekre kerülve mérgező anyagokat juttatnak a talajba és a talajvízbe, súlyos környezeti terhelést okozva.
Ezeknek a mérgező vegyi anyagoknak rengeteg egészségügyi következménye is van. A körömlakkok elsődleges összetevője a nitrocellulóz (cellulóz-nitrát) pamut, amely filmképző anyagként működik. A nitrocellulózt robbanóanyagok és dinamit előállításához használják; gőzei irritálják a bőrt, a szemet és a tüdőt. A toluol például már alacsony szintű expozíció esetén is számos neurológiai és reproduktív problémát okoz, a formaldehid pedig potenciálisan rákkeltő, és súlyosbíthatja a légzési problémákat.
A zselés körmök szárításához használt UV-fény sem túl jó. Bár bebizonyosodott, hogy valószínűsíthetően nem okoz rákot, mivel az expozíció mennyisége elhanyagolható, mégis megrongálhatja a bőrt és a körmöket. Az UV-fénynek való ismételt kitettség hatására a bőr idő előtti öregedése (fotoaging) következhet be, és a körmök is törékennyé válhatnak.
Mit tehetsz, ha nem szeretnél lemondani a szép színes körömről, de az egészséged és a környezet is fontos számodra?
Ha nem is mondasz le teljesen az akril vagy zselés körömről, legalább tarts időnként szünetet. Emellett tájékozódj a manikűrösödnél, például, hogy milyen márkákat, anyagokat használ, hogyan kezeli a keletkezett hulladékot, és mit tesz a hulladék csökkentése érdekében.
Azok számára, akik szeretnék csökkenteni manikűrjük környezeti hatását, a környezetbarát lakkok választása – amelyek biológiailag lebomló, megújuló, növényi alapú és/vagy újrahasznosított összetevőkből készültek, és újrahasznosítható vagy újratölthető tartályokba vannak csomagolva – jelentős lépés lehet.
Ezek az alternatívák ugyanazt a szalonminőségű kivitelezést kínálják, miközben összhangban vannak a fenntarthatósági célokkal, és segítenek minimalizálni a személyes egészségre és a bolygóra gyakorolt káros hatásokat.
A természetes köröm: Tudatos választás
A fenntarthatóság jegyében egyre népszerűbb a természetes körmök ápolása. A közösségi médiában és a tudatos fogyasztói körökben terjedő trend nem csupán esztétikai döntés, hanem környezettudatos életmódot tükröz.
Ashlee Piper, elismert fenntarthatósági szakértő „Give A Sh*t: Do Good. Live Better. Save the Planet” című könyvében amellett érvel, hogy a manikűrnek és pedikűrnek a körmök egészségére kell fókuszálnia, nem pedig a múló divattrendekre.
A japán manikűr és a „száraz” manikűr terjedése egyértelműen mutatja: egyre többen keresik azokat a megoldásokat, amelyek kímélik mind a körmeinket, mind a környezetünket. Ez nem csupán egy divatirányzat, hanem tudatos döntés az egészség és a fenntarthatóság mellett.
A természetes köröm ápolása nem csupán egy divatirányzat, hanem tudatos döntés az egészség és a fenntarthatóság mellett. Akár otthon, akár szalonban végezzük, a cél ugyanaz: védjük körmeinket, egészségünket és környezetünket.
