Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a klímatörvény egyes részeit – fordulópont a hazai klímavédelemben
Komoly jelentőségű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely új fejezetet nyithat a magyar klímavédelemben. A testület egyértelműen kimondta: a jelenlegi klímatörvény több ponton is alaptörvény-ellenes, s ezzel visszaigazolta azt a hosszú ideje fennálló szakmai és civil aggodalmat, amely szerint a 2020-ban elfogadott jogszabály nem képes megfelelő válaszokat adni a klímaválság kihívásaira. A döntés nyomán az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig új, valóban hatékony és igazságos klímatörvényt kell alkotnia.
A Greenpeace Magyarország üdvözölte a döntést, és azonnali cselekvésre szólította fel a törvényhozást. A zöldszervezet szerint a most megnyíló lehetőséget a kormányzatnak és a parlamentnek arra kell használnia, hogy egy új, ambiciózus és a társadalom egészét képviselő törvényt alkosson, amely egyszerre szolgálja a környezet védelmét, a jelen generáció életfeltételeit és a jövő nemzedékek érdekeit.
Alapjogi mulasztás és igazságtalanság a jövő nemzedékekkel szemben
Az ügy előzményei 2021-re nyúlnak vissza, amikor az akkori Országgyűlés képviselőinek egynegyede – számos tudományos és civil szervezet támogatásával – az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványban a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény alaptörvény-ellenességét és nemzetközi szerződésbe, elsősorban a Párizsi Klímaegyezménybe ütközését állították. Az indítványt támogatta több hazai zöldszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia egyik szakmai bizottsága, sőt, nemzeti parkok igazgatóságai is.
A kritika lényege az volt, hogy a törvény nem képes garantálni „az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését”, és hogy rendelkezései nem elégségesek a globális éghajlatvédelmi kötelezettségek, köztük a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez.
Az Alkotmánybíróság mostani döntése megerősítette ezeket az aggályokat. Kimondta, hogy a jogalkotó „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő” azzal, hogy nem szabályozta megfelelően:
- az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló komplex eszközrendszert (mitigáció),
- a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodást (adaptáció),
- valamint az e hatásokkal szembeni társadalmi és környezeti ellenállóképesség növelését (reziliencia).
A testület külön hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek túl kell mutatniuk a jogi eszközökön: a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetése is szükséges.
A Klímatörvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését megsemmisítették
Az Alkotmánybíróság nemcsak általános mulasztásra, hanem konkrét normasértésre is rámutatott: 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a klímatörvény 3. § (1) bekezdését. A testület indoklása szerint e rendelkezés sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés alkotmányos elveit.
A döntés ezzel jogi formába öntötte azt az erkölcsi és alkotmányos parancsot, amely a jelen generációt háromirányú kötelezettséggel ruházza fel:
„a jelen generáció életfeltételeinek megóvása,
a jövő nemzedék életkörülményeinek biztosítása,
és a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrások önmagukért való megőrzésének kötelezettsége.”
E rendelkezések az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből, valamint a XX. és XXI. cikk (1) bekezdéséből következnek.
A Greenpeace szerint nincs idő késlekedni – új törvény kell, társadalmi bevonással
A döntést követően a Greenpeace Magyarország újfent felszólította a törvényhozókat, hogy ne csak formálisan, hanem valóban érdemben dolgozzanak ki egy olyan jogszabályt, amely a klímaválság súlyosságához méltó válaszokat ad. A szervezet kiemeli: az új klímatörvény megalkotását széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie, hogy az valóban a közösség akaratát tükrözze, és a legszélesebb társadalmi támogatottságnak örvendjen.
„Magyarország jövője a tét” – figyelmeztet a Greenpeace, és kiemeli: az új szabályozásnak nemcsak a kibocsátáscsökkentésről kell szólnia, hanem arról is, hogy az ország felkészüljön a már elkerülhetetlen következményekre. Ennek érdekében a következő irányokat tartják alapvetőnek:
- A fosszilis energia mihamarabbi kivezetése, és a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítása;
- A társadalmi és gazdasági alkalmazkodás ösztönzése a klímaváltozás hatásaihoz;
- A helyi közösségek ellenállóképességének (rezilienciájának) növelése, különös tekintettel a Kárpát-medence sajátos adottságaira;
- A természetes ökoszisztémák védelme és helyreállítása, mint az éghajlatvédelem egyik legfontosabb eszköze.
A Greenpeace már korábban elindított egy kampányt, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a klíma- és ökológiai válság nem absztrakt, távoli veszély, hanem hazánkat is közvetlenül fenyegető valóság. A kampányban arra kérnek mindenkit, hogy csatlakozzanak hozzájuk azok, akik egyetértenek azzal, hogy a kormány felelőssége csökkenteni a jövőbeli károkat, és minden állampolgárt megvédeni a klímaváltozás hatásaitól.
Következő lépések – visszaszámlálás 2026. június 30-ig
Az Alkotmánybíróság egyértelmű határidőt szabott meg: az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig teljesítenie kell jogalkotói kötelezettségét. Ez a dátum mostantól visszaszámlálásként ketyeg – nemcsak jogi, hanem erkölcsi értelemben is.
A döntés világossá teszi: a klímavédelem nem csupán politikai ígéret vagy PR-fogás, hanem alaptörvényi kötelezettség. A környezeti igazságosság, a nemzedékek közötti felelősség és a természeti örökség megőrzése nem halasztható tovább.
Ahogy a Greenpeace hangsúlyozza: „Magyarország jövője a tét” – és most először a jog is egyértelműen kimondta ugyanezt.
Kiemelt fotó: Greenpeace
