Az elsivatagosodás és aszály elleni világnap van ma. Ez a jelenség nem csupán Magyarországon okozott hatalmas károkat az elmúlt években, de kihívást jelent az ökoszisztémák, a gazdaságok és az emberi jólét számára az egész világon. Az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a fenntarthatatlan földhasználati gyakorlatok erősödésével ezek a problémák egyre sürgetőbbé váltak. A világnap apropóján az elsivatagosodás és az aszály okait és következményeit vizsgáljuk ebben a cikkben, feltárjuk a leküzdésükre alkalmazott sikeres stratégiákat, és igyekszünk bizonyítékokkal is rámutatni a nemzetközi együttműködés sürgősségére és szükségességére. Az itt bemutatott információk tudományos kutatásokon, nemzetközi szervezetek jelentésein és neves forrásokból származó adatokon alapulnak.
Az elsivatagosodás és a szárazság megértése:
1.1 Az elsivatagosodás meghatározása:
Az elsivatagosodás a száraz, félszáraz és száraz szubhumid területeken a különböző tényezők, például az éghajlat változékonysága és az emberi tevékenység következtében bekövetkező talajromlás folyamatára utal. Ez a termelőkapacitás és a biológiai sokféleség elvesztésével jár, ami az egykor termékeny földek sivatagszerűvé válásához vezet.
1.2 Okok és következmények:
1.2.1 Éghajlatváltozás:
Az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszik az elsivatagosodás és az aszály súlyosbításában. Az emelkedő hőmérséklet, a rendszertelen csapadékmennyiség és az elhúzódó aszályok az éghajlatváltozás néhány olyan hatása, amely hozzájárul a talajromláshoz. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) szerint az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés az előrejelzések szerint számos régióban növeli az aszályok intenzitását és gyakoriságát. (Forrás: IPCC különjelentés az éghajlatváltozásról és a földterületekről – https://www.ipcc.ch/srccl/).
1.2.2 Fenntarthatatlan földgazdálkodás:
A nem fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok, mint például a túllegeltetés, az erdőirtás, a nem megfelelő öntözési technikák és a nem fenntartható mezőgazdasági módszerek szintén hozzájárulnak az elsivatagosodáshoz. Az állatállomány túllegeltetése például talajerózióhoz és a növénytakaró megfogyatkozásához vezet, ami a földterületet az elsivatagosodás veszélyének teszi ki. (Forrás: A sivatagosodás veszélye a sivatagosodáshoz vezet: ENSZ egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemről – https://www.unccd.int/).
1.2.3 Társadalmi-gazdasági hatások:
Az elsivatagosodás és az aszály mélyreható társadalmi-gazdasági következményekkel jár. A mezőgazdasági termelékenység csökkenése, a vízhiány, az élelmiszerellátás bizonytalansága és a kényszerű migráció csak néhány azok közül a hatások közül, amelyeket az elsivatagosodás által érintett területeken élő közösségek tapasztalnak. Ezek a kihívások fokozódó szegénységhez, társadalmi nyugtalansághoz és politikai instabilitáshoz vezethetnek. (Forrás: A sivatagosodás és az elsivatagosodás a világ minden tájáról: Világbank – https://www.worldbank.org/en/topic/environment/brief/desertification-and-land-degradation)
Az elsivatagosodás és az aszály, amelyről egykor úgy gondolták, hogy elsősorban a száraz régiókra korlátozódik, egyre inkább globális problémává vált, és a világ országait, köztük Magyarországot is érinti. Annak ellenére, hogy Magyarország Európa szívében fekszik, nem mentes az elsivatagosodás és az aszály káros hatásaitól. Ezek a környezeti jelenségek jelentős kihívások elé állítják az ország ökoszisztémáit, mezőgazdaságát, vízkészleteit és társadalmi-gazdasági stabilitását. Az elsivatagosodás és az aszály Magyarországot érintő konkrét módozatainak vizsgálatával, a vonatkozó adatokkal és forrásokkal alátámasztva átfogó képet kaphatunk e problémák kezelésének sürgősségéről és fontosságáról.
Az ökoszisztémákra gyakorolt hatás:
1.1 A biológiai sokféleség csökkenése:
A sivatagosodás és az aszály hozzájárul Magyarország változatos ökoszisztémáinak pusztulásához és elvesztéséhez. A növénytakaró csökkenésével és a talaj termékenységének csökkenésével az országban csökken a biológiai sokféleség, ami mind a növény-, mind az állatfajokat érinti. A kulcsfontosságú élőhelyek és ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztése hosszú távú következményekkel jár a régió ökológiai egyensúlyára nézve. (Forrás: Magyar Tudományos Akadémia – https://mta.hu/)
1.2. Talajromlás:
Az aszály és az elsivatagosodás a talaj degradációjához vezet, ami veszélyezteti annak minőségét és termékenységét. A vízhiány fokozódásával és a földek szárazabbá válásával Magyarország mezőgazdasági földterületei érzékennyé váltak az erózióra, a tápanyagtartalom csökkenésére, valamint a kártevőkkel és betegségekkel szembeni fokozott sebezhetőségre. Ez veszélyezteti a mezőgazdasági termelékenységet és az élelmezésbiztonságot. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – https://www.ksh.hu/)
A mezőgazdaságra gyakorolt hatás:
2.1 A terméshozam csökkenése:
Az aszályos körülmények jelentősen befolyásolják Magyarország mezőgazdasági ágazatát, a kevesebb csapadék és a hosszan tartó száraz időszakok befolyásolják a terméshozamokat. A Magyar Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az aszályos események az elmúlt években gyakoribbá és súlyosabbá váltak, ami a termésmennyiség csökkenéséhez, a gazdálkodók pénzügyi veszteségeihez és az öntözőrendszerektől való függőség növekedéséhez vezetett. (Forrás: Magyar Meteorológiai Szolgálat – https://www.met.hu/)
2.2 Vízhiány:
Az aszály súlyosbítja a vízhiányt Magyarországon, ami további stresszt jelent a mezőgazdasági vízkészletekre. Mivel a csapadékmennyiség rendszertelenné válik és a párolgás mértéke növekszik, a vízkészletek korlátozottá válnak. Ez kihívásokhoz vezet az öntözés, az állattartás vízellátása és az általános mezőgazdasági vízgazdálkodás terén. De a vízhiányt már a települések lakói is a bőrükön érzik az egyre szaporodó öntözési és vízkorlátozások alkalmával. (Forrás: Magyar Vízügyi Hatóság – http://www.ovf.hu/)
Társadalmi-gazdasági következmények:
3.1 Gazdasági veszteségek:
Az elsivatagosodás és az aszály hatása túlmutat a környezeten, és kihat Magyarország gazdaságára. A mezőgazdasági termelékenység csökkenése és a terméskiesések a gazdálkodók pénzügyi veszteségeit, a foglalkoztatási lehetőségek csökkenését és a vidéki jövedelmek csökkenését eredményezik. A gazdasági hullámhatások kiterjednek a kapcsolódó iparágakra, például az élelmiszer-feldolgozásra, a kereskedelemre és a turizmusra. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – https://www.ksh.hu/)
3.2 Vízgazdálkodási kihívások:
Az aszályos körülmények nyomást gyakorolnak Magyarország vízgazdálkodási rendszereire. A vízhiány kezelése és az aszály hatásainak enyhítése érdekében kiemelkedő jelentőségűvé válik a vízkészletek hatékony elosztásának, a tározók kezelésének és a víztakarékossági intézkedéseknek a szükségessége. A vízkészletek iránti versengő igények kiegyensúlyozása összetett feladattá válik. (Forrás: Magyar Vízügyi Hatóság – http://www.ovf.hu/)
2. Globális kezdeményezések és stratégiák:
2.1 Az ENSZ egyezménye az elsivatagosodás elleni küzdelemről (UNCCD):
Az UNCCD egy nemzetközi megállapodás, amelynek célja az elsivatagosodás elleni küzdelem és az aszály hatásainak enyhítése. Hangsúlyozza a fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok fontosságát, beleértve a talajvédelem, az erdősítés és a degradált földterületek helyreállítását. Az egyezmény elősegíti a tudásmegosztást, a kapacitásépítést és az érintett országok pénzügyi támogatását. (Forrás: UNCCD – https://www.unccd.int/)
2.2 Fenntartható fejlődési célok (SDG-k):
A fenntartható fejlődési célok 15. pontja kifejezetten a talajromlásra és az elsivatagosodásra irányul. A degradált földterületek helyreállítására, fenntartható erdőgazdálkodásra és az elsivatagosodás megelőzését célzó intézkedések végrehajtására szólít fel. Az SDG-k keretet biztosítanak az országok számára e kihívások átfogó kezeléséhez. (Forrás: ENSZ – https://sdgs.un.org/goals/goal15)
2.3 A Nagy Zöld Fal kezdeményezés:
A Nagy Zöld Fal egy ambiciózus pánafrikai projekt, amelynek célja a Száhel-övezet degradált földterületeinek termelékenységének és ellenálló képességének helyreállítása. A több mint 20 országra kiterjedő kezdeményezés keretében fákat ültetnek, fenntartható földgazdálkodási gyakorlatokat hajtanak végre, és elősegítik a közösségek bevonását. Az elsivatagosodás elleni küzdelemmel és a földterületek termelékenységének javításával a Nagy Zöld Fal hozzájárul az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekhez. (Forrás: A Nagy Zöld Fal – https://www.greatgreenwall.org/)
2.4 Az ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (REDD+):
A REDD+ egy olyan kezdeményezés, amely az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentésére összpontosít, miközben elősegíti az erdők megőrzését, fenntartható kezelését és az erdei szénkészletek növelését. Az erdők megőrzésével és helyreállításával a REDD+ hozzájárul az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemhez. A kezdeményezés gazdasági ösztönzőket biztosít a közösségek és az országok számára, hogy megvédjék erdeiket és fenntartható módon gazdálkodjanak velük. (Forrás: Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye – https://unfccc.int/topics/land-use/workstreams/reducing-emissions-from-deforestation-and-forest-degradation-in-developing-countries-and-role-of-conservation-consolidation-of-carbon-stocks-and-enhancement-of-forest-carbon-stocks-redd-plus)
Sikeres esettanulmányok:
Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemben világszerte figyelemre méltó sikertörténetek születtek. Ezek az esettanulmányok rávilágítanak a hatékony stratégiák és beavatkozások lehetőségeire a földek degradációja elleni küzdelem és az ökoszisztémák helyreállítása terén. E példák vizsgálatával értékes meglátásokat nyerhetünk, és tanulhatunk azon közösségek és szervezetek tapasztalataiból, amelyek sikeresen megfordították az elsivatagosodás folyamatát. Ez a szakasz két figyelemre méltó esettanulmányt vizsgál: a kínai Kubuqi-sivatag átalakulását és az etiópiai Tigrayban tett földterületek helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. Ezen felül meghallgathatják a Talajmegújító Gazdák Egyesületével készült podcastunkat is, amely színtén egy nagyszerű regeneratív gyakorlatot mutat be. Ezek a történetek a remény jelzőfényeiként szolgálnak, és azt mutatják, hogy összehangolt erőfeszítésekkel és fenntartható gyakorlatokkal leküzdhetjük az elsivatagosodás és a szárazság okozta kihívásokat, és helyreállíthatjuk a leromlott területek egészségét és termőképességét.
3.1 A kínai Kubuqi-sivatag:
A kínai Belső-Mongóliában található Kubuqi-sivatag egykor az elsivatagosodás miatt súlyosan degradálódott. Egy nagyszabású ökológiai helyreállítási kezdeményezés révén azonban figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül. Az Elion Resources Group által vezetett projekt erdősítést, vízgazdálkodást és fenntartható iparágak létrehozását foglalta magában. A szárazságtűrő növényzet telepítése és a homokrögzítési technikák alkalmazása révén a Kubuqi-sivatagban megnőtt a növényzet borítása, javult a talajminőség és a biológiai sokféleség. A helyreállítási erőfeszítések gazdasági lehetőségeket is biztosítottak a helyi közösségek számára, mint például a fenntartható turizmus és a zöld energia előállítása. (Forrás: World Future Council – https://www.worldfuturecouncil.org/p/why-the-kubuqi-model-works/)
3.2 Tigray, Etiópia:
Az észak-etiópiai Tigray régióban a Tigray Népi Felszabadítási Front sikeres földfelújítási programot kezdeményezett Tigray Greenbelt Initiative néven. A kezdeményezés célja a leromlott földterületek helyreállítása, az elsivatagosodás elleni küzdelem és a helyi megélhetés javítása volt. A program fák ültetését, talajvédelmi intézkedéseket és vízgyűjtési technikákat tartalmazott. A közösség által irányított helyreállítási erőfeszítések eredményeként nőtt a vízkészlet, javult a mezőgazdasági termelékenység és az ökoszisztéma ellenálló képessége. Ezen túlmenően a kezdeményezés a helyi közösségek, különösen a nők számára készségfejlesztő képzések és fenntartható jövedelemtermelő tevékenységek létrehozása révén erősítette a helyi közösségek, különösen a nők szerepét. (Forrás: B: The Guardian – https://www.theguardian.com/world/2021/jun/01/tigray-ethiopia-reforestation-regeneration-war-climate-change)
3.3 Regeneratív gazdálkodás:
Az előre vezető út: Együttműködés és az idő szűkössége:
Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem olyan sokoldalú megközelítést igényel, amely ötvözi a fenntartható földgazdálkodást, az erdőtelepítést, a vízmegőrzést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket. A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a tudás, az erőforrások és a legjobb gyakorlatok megosztásához e kihívások kezelésében. A kormányoknak, szervezeteknek és magánszemélyeknek prioritásként kell kezelniük a fenntartható földgazdálkodási gyakorlatokat, be kell fektetniük a kutatásba és az innovációba, és megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelmet célzó kezdeményezések támogatására.
Emellett sürgősen szükség van arra, hogy az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelmet az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló szélesebb körű stratégiákba integrálják. A talajromlás alapvető okainak kezelésével és a fenntartható földhasználati gyakorlatok előmozdításával enyhíthetjük az éghajlatváltozás hatásait, fokozhatjuk az ökoszisztémák ellenálló képességét, és biztosíthatjuk a jelenlegi és a jövő generációinak jólétét.
Az elsivatagosodás és az aszály olyan kritikus kihívások, amelyek azonnali figyelmet és globális szintű közös erőfeszítéseket igényelnek. Az olyan kezdeményezések, mint az UNCCD, a Nagy Zöld Fal és az olyan sikeres esettanulmányok, mint a Kubuqi-sivatag és Tigray, reményt adnak az elsivatagosodás visszafordítására és az aszály hatásainak enyhítésére. A fenntartható földgazdálkodási gyakorlatok bevezetésével, a degradált területek helyreállításával és a talajromlás kiváltó okainak kezelésével megvédhetjük az ökoszisztémákat, biztosíthatjuk az élelmezésbiztonságot, és javíthatjuk az elsivatagosodás és az aszály által érintett közösségek megélhetését.
Kiemelt kép: A sivatag találkozik a növényzettel – Gene Taylor képe, forrás: Pixabay