Mit jelent ez a klímaváltozás, a vadvilág és az élelmezésbiztonság szempontjából?
Az Egyesült Államok Földgazdálkodási Hivatalának döntése, hogy zöld utat ad a ConocoPhillips Willow olaj- és gázfúrási projektjének Alaszka északi lejtőjén, ami erős ellenállást váltott ki a környezetvédők és az alaszkai bennszülött közösségek körében. A projekt, amelynek keretében három helyszínen több évtizeden keresztül olaj- és gázfúrásokat végeznek a 23 millió hektáros nemzeti kőolajrezervátumban, az egyik legnagyobb ilyen jellegű terv az Egyesült Államokban. A becslések szerint 30 év alatt 576 millió hordó kőolajat termelnek majd ki, napi 180 000 hordó nyersolajjal. Félő azonban, hogy a kitermelési folyamat során a fúróberendezések stabilizálása érdekében újra kell fagyasztani a gyorsan olvadó sarkvidéki permafrosztot, ami 2030-ig több mint kétszer annyi károsanyag-kibocsátást eredményezne, mint az állami földeken addig megvalósuló összes megújulóenergia-projekt.
A projekt ellenzői azzal érvelnek, hogy a projekt felgyorsítja az éghajlati összeomlást és aláássa az élelmezésbiztonságot, mivel élettartama alatt mintegy 260 millió tonna üvegházhatású gázt termel, ami körülbelül 70 új széntüzelésű erőmű létrehozásával egyenértékű. A Willow-döntés felháborodást váltott ki a környezetvédők és az őslakosok képviselői körében, akik szerint ez végzetesen aláássa Joe Biden klímaprogramját. Egyes alaszkai indián törzsi szervezetek gazdasági előnyökre hivatkozva támogatták a projektet, míg mások ellenezték azt.
Ez a cikk a Willow-projekt hátterét és összefüggéseit, a mellette és ellene szóló érveket, valamint a projekt jóváhagyásának az éghajlatváltozásra, az élővilágra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásait vizsgálja.
Háttér és összefüggések
Az alaszkai National Petroleum Reserve-öt 1923-ban hozták létre az amerikai haditengerészet stratégiai olaj- és gáztartalékaként. Ez a legnagyobb kiterjedésű, érintetlen nemzeti földterület az Egyesült Államokban, mintegy 23 millió hektáron terül el Alaszka északi lejtőjén. A területet az Egyesült Államok Földgazdálkodási Hivatala (Bureau of Land Management) kezeli, amely felelős a terület olaj- és gázipari vállalatoknak való bérbeadásáért, hogy azok feltárhassák és kitermelhessék azt.
A ConocoPhillips először 2017-ben, a Trump-kormányzat idején nyújtotta be a Willow-projektre vonatkozó javaslatát. A projekt keretében a rezervátum északkeleti sarkában három helyen, mintegy 130 000 hektárnyi területen fúrnának kőolaj és földgáz után. A vállalat becslése szerint a projekt élettartama alatt mintegy 590 millió hordó kőolajat termelne ki, napi 160-180 ezer hordó nyersolaj csúcstermelésével.
A Trump-kormányzat a környezetvédelmi csoportok és egyes alaszkai őslakos közösségek ellenállása ellenére felgyorsította a projekt engedélyezési folyamatát. 2020 augusztusában a Bureau of Land Management közzétette a projekt végleges környezeti hatásvizsgálatát, amely arra a következtetésre jutott, hogy a projektnek „nem lesz jelentős hatása” a környezetre. Az ügynökség 2020 októberében, néhány héttel az elnökválasztás előtt adta ki a projektet jóváhagyó határozatát.
2020 novemberében azonban egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy a Bureau of Land Management nem vette kellőképpen figyelembe a projekt vadvilágra és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását, és új környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el. A bíró döntését a környezetvédelmi csoportok és az alaszkai őslakos közösségek győzelmeként értékelték, akik a projekt megakadályozása érdekében pereltek.
A Biden-kormányzat örökölte a Willow-projektet a Trump-kormányzattól, és az új környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése után döntenie kellett arról, hogy jóváhagyja-e azt vagy sem. A Bureau of Land Management 2021 januárjában bejelentette, hogy új környezeti hatástanulmányt készít a projektről, amely körülbelül egy évet vesz igénybe. Az ügynökség 2022 február elején közzétette a végleges környezeti felülvizsgálatot, amely a projekt csökkentett változatát javasolta, ötről háromra csökkentve a fúrási helyek számát.
Érvek a Willow-projekt mellett és ellen
A Willow-projekt támogatói, köztük Alaszka republikánus szenátorai és egyetlen demokrata képviselője azzal érveltek, hogy a projekt létfontosságú az állam gazdasága számára, amely nagymértékben függ az olaj- és gázipartól. Szerintük a projekt munkahelyeket teremt és bevételt hoz az államnak.
Lisa Murkowski republikánus szenátor, aki Alaszkát képviseli az amerikai felsőházban, azt mondta, hogy a projekt szigorú környezetvédelmi vizsgálatokon ment keresztül, és megfelel a nemzeti környezetvédelmi törvény előírásainak.
„Több mint hat év kimerítő felülvizsgálat és elemzés után a Bureau of Land Management kiadta a ConocoPhillips Willow projektjét jóváhagyó Record of Decision-t” – mondta Murkowski egy nyilatkozatban. „Ez jó hír Alaszka és nemzetünk energiabiztonsága számára.”
Eközben Don Young képviselő, aki demokrata párti, és Alaszka nagy létszámú kongresszusi körzetét képviseli az amerikai képviselőházban, azt mondta, hogy a projekt nagyon fontos munkahelyeket teremtene az alaszkaiak számára.
„A Willow-projekt több ezer jól fizető munkahelyet hoz Alaszkába, köztük szakszervezeti munkahelyeket, és gazdasági előnyöket biztosít az egész állam közösségeinek” – mondta Young nyilatkozatában.
Ellenérvek
Néhány alaszkai őslakos csoport és politikus támogatása ellenére a Willow-projekt jóváhagyása heves ellenállásba ütközött a környezetvédők és más őslakos közösségek részéről, akik szerint a projektnek pusztító következményei lesznek a környezetre és a helyi lakosságra nézve.
A Willow projekt egy olyan területen található, amely számos vadon élő állatfajnak ad otthont, köztük jegesmedvéknek, rénszarvasoknak és vándormadaraknak. A környezetvédők aggodalmukat fejezték ki, hogy a projekt megzavarja e fajok vándorlási szokásait és károsítja élőhelyeiket, ami hosszú távon hatással lehet a populációikra.
Emellett egyes alaszkai őslakos közösségek aggodalmukat fejezték ki a projektnek az élelmezésbiztonságukra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban. A Teshekpuk Lake-i karibucsorda, amely számos alaszkai őslakos közösség számára történelmileg fontos táplálékforrás, azon a területen vándorol keresztül, ahol a Willow-projekt található.
A Native Movement, egy alaszkai alulról szerveződő kollektíva szerint a Willow-projekt fejlesztői nem végeztek elégséges kutatómunkát az Alaszka sarkvidéki lejtőjén megvalósuló halmozott projekt hatásairól. Azzal érvelnek, hogy a projekt tovább súlyosbítja a szülőföldjükön folyó olaj- és gázkitermelés hatásait, amelyek már most is beteg halakat, alultáplált rénszarvasokat és mérgező levegőt eredményeztek.
A projekt ellenzői aggodalmukat fejezték ki a projekt éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban is. A Center for Biological Diversity jelentése szerint a Willow-projekt több mint kétszer annyi károsanyag-kibocsátást eredményezhet, mint amennyit az állami földterületeken 2030-ig megvalósuló összes megújulóenergia-projekt együttesen csökkenteni tudna.
Döntésében a belügyminisztérium földügyi hivatala azt mondta, hogy a Willow-projekt jóváhagyása „egyensúlyt teremt”, mivel lehetővé teszi a ConocoPhillips számára, hogy használja a régóta fennálló sarkvidéki bérleti szerződéseit, ugyanakkor a fúrásokat a vállalat által kért öt helyett három helyszínre korlátozza.
A döntés felháborodást váltott ki a környezetvédők és az őslakosok képviselői körében, akik szerint ez aláássa Joe Biden klímaprogramját. Lena Moffitt, az Evergreen Action nevű klímavédelmi csoport ügyvezető igazgatója szerint a Willow-projekt jóváhagyása elfogadhatatlan anomáia Biden elnöknek az amerikai népnek tett, az éghajlattal és a környezeti igazságossággal kapcsolatos ígéreteitől.
„Mindazok után, amit ez a kormányzat az éghajlatvédelmi intézkedések és a környezeti igazságosság előmozdítása érdekében tett, szívszorító látni egy olyan döntést, amelyről tudjuk, hogy megmérgezi az északi-sarkvidéki közösségeket, és évtizedekig tartó éghajlatszennyezést fog eredményezni, amit egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak” – mondta Moffitt.
A Willow-projekt jóváhagyása szinte biztos, hogy jogi kihívásokat tartogat. Környezetvédelmi csoportok és őslakos közösségek már be is nyújtottak egy keresetet a projekt ellen, és az elkövetkező hónapokban további perek várhatóak.
A környezetvédők felszólítják a Biden-kormányt, hogy vonja vissza döntését, és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével szemben helyezze előtérbe az éghajlatvédelmi intézkedéseket és a környezeti igazságosságot. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államoknak el kell térnie a fosszilis tüzelőanyagok felől jövő ótról a tiszta energia jövője felé, ha el akarja kerülni az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. A projekt támogatói arra is rámutatnak, hogy a Willow-projekt által termelt kőolaj más országokból származó kőolaj kiszorítására szolgál majd, különösen azon országokból, ahol a környezetvédelmi előírások gyengébbek.
A Willow-projekt ellenzői azonban azzal érvelnek, hogy a környezetre, különösen az Északi-sarkvidék ökoszisztémájára nézve túl nagyok a kockázatok. Mint mndják, egy olajszennyezés ebben a régióban katasztrofális lenne, és nehéz, ha nem lehetetlen lenne eltakarítani. Arra is rámutatnak, hogy a projekt egy távoli és érintetlen vadonban építene infrastruktúrát, ami hosszú távú környezeti hatásokkal járna.
A környezeti aggályok mellett a Willow-projekt ellenzői azzal is érvelnek, hogy a gazdasági előnyök nem olyan nagyok, mint ahogyan azt a támogatók állítják. Rámutatnak arra, hogy a projekt csak néhány száz munkahelyet teremtene, és hogy a projektből származó bevételek elsősorban az olajtársaságoknak, nem pedig az alaszkai embereknek kedveznének.
