Hat fiatal készül az Európai Emberi Jogi Bíróság elé állni, hogy a világ eddigi legnagyobb éghajlatvédelmi jogi perében 32 országot kényszerítsen a kibocsátáscsökkentés gyors fokozására, számol be a Guardian. A 11 és 24 év közötti hat portugál felperes azt állítja, hogy a Leiria régióban 2017-ben pusztító, 66 ember halálát és 20 000 hektár erdő elpusztítását okozó erdőtüzek során szerzett tapasztalataik késztették őket a cselekvésre.
A fiatalok 13 nap múlva a strasbourgi bíróság nagytermében azzal fognak érvelni, hogy a 32 európai nemzetnek a globális felmelegedés kezelésére irányuló politikája nem megfelelő és sérti emberi jogi kötelezettségeiket. A fiatalok az egyik nemzetközi adománygyűjtő oldalon több mint 115 ezer Eurot gyűjtöttek össze a perre, melyben a bírák kötelező erejű döntését kérik, hogy az országokat a kibocsátáscsökkentés gyors fokozására kényszerítsék, ami történelmi mérföldkő lenne az éghajlati perekben.
„Ez az ügy példátlan a maga léptékében és következményeiben. Soha ennyi országnak nem kellett még bármilyen bíróság előtt védekeznie a világon” – mondta Gearóid Ó Cuinn, a felpereseket támogató Global Legal Action Network (GLAN) munkatársa.
A felperesek hat évvel ezelőtt, néhány hónappal a leiriai erdőtüzek után kezdték meg keresetüket. Azt mondják, már most is jelentős hatásait tapasztalják az éghajlatváltozásnak, különösen a fokozódó hőhullámoknak, amelyek korlátozzák mindennapi életüket, tanulmányaikat és szabadtéri tevékenységeiket,súlyosbítják az egészségügyi állapotukat, például az asztmát, és hatással vannak mentális egészségükre.
Az ügyvédek bizonyítékokat fognak bemutatni arra vonatkozóan, hogy a 32 ország jelenlegi politikája azt jelenti, hogy még a fiatalok életében elérheti a világ a 3 Celsius-fokos globális felmelegedést. Az ügy azzal érvel, hogy az európai nemzetek nem tartják tiszteletben a hat fiatal emberi jogait: az élethez való jogukat, az embertelen vagy megalázó bánásmódtól való mentességhez való jogukat, a magánélethez és a családi élethez való jogukat, valamint a megkülönböztetéstől való mentességhez való jogukat.
A bírósághoz benyújtott dokumentumokban a nemzetek elutasítják a követeléseket, és sok esetben tagadják, hogy az éghajlatváltozás egyáltalán veszélyt jelentene az emberi jólétre. A görög kormány, amely idén nyáron több száz halálos erdőtűz és árvíz pusztító hatásával küzdött, védekezésében például azt mondta: „Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás eddig regisztrált hatásai nem érintik közvetlenül az emberi életet vagy az emberi egészséget”. Az ír kormány azzal utasította el a felperesek érvelését, hogy nem bizonyították az életük közelgő vagy azonnali veszélyeztetettségét, a portugál kormány szerint pedig a követelés csak „jövőbeli félelmekből áll, amelyek csupán feltételezések vagy általános valószínűségek”.
Gerry Liston, a GLAN vezető jogásza szerint a keresetet a 32 európai ország ellen indították, mert mindannyian hozzájárultak az éghajlati válsághoz, és mindannyiuktól cselekvésre van szükség a fiatalok jövőjének védelme érdekében. „Ezeknek a fiataloknak elviselhetetlen hőséggel kell szembenézniük a jövőben; az IPCC legutóbbi jelentése szerint ezek a körülmények élhetetlenek” – mondta Liston. „A mi ügyünk valójában nagyon egyszerű – az a kár, amelyet az éghajlatváltozás okoz és továbbra is okozni fog ezeknek a fiataloknak a mentális és fizikai egészségére és jólétére nézve, egyértelműen sérti az emberi jogaikat.”
A keresetben megnevezett országok az EU 27 tagállama (Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Szlovákia), valamint Norvégia, Oroszország, Svájc, az Egyesült Királyság és Törökország.
