Nem ad okot ünneplésre az első Gleccserek Világnapja, sokkal inkább egy figyelmeztetés, amely a rekordsebességű gleccserolvadásra hívja fel a figyelmet. A gyorsuló ütemben visszahúzódó jégtömegek miatt sok gleccser nem fogja túlélni a 21. századot.
Az utóbbi hat évből ötben a történelem leggyorsabb gleccservisszahúzódását figyelték meg a meteorológiai szakemberek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Világ Gleccserfigyelő Szolgálata (WGMS) szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Skandináviában, Közép-Európában, Új-Zélandon és más régiókban található hatalmas gleccserek jelentős része eltűnhet az évszázad végére. Ez a jelenség nem csupán a jégfolyamokat érinti, hanem dominóhatásként súlyosan érinti az ökoszisztémákat, a gazdaságokat és a gleccserek által táplált közösségeket is.
A gleccserek drámai csökkenése
A gleccserek tömegvesztesége az 1975-ös mérések kezdete óta meghaladta a 9000 milliárd tonnát. Michael Zemp, a WGMS igazgatója szerint ez a veszteség egy 25 méter vastagságú, Németország méretével megegyező jégtömegnek felel meg. A riasztó tendencia ellensúlyozására az ENSZ Közgyűlése 2025-öt a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évének nyilvánította, és létrehozta március 21-én a Gleccserek Világnapját, hogy felhívja a figyelmet a gleccserek, hó és jég alapvető szerepére a vízkörforgásban és az éghajlati rendszerekben.
A gleccserolvadás következményei
A bolygón mintegy 275 000 magashegyi gleccser található, amelyek a grönlandi és antarktiszi kontinentális jégtakarókkal együtt a világ édesvízkészletének 70%-át tárolják. Ezek a gleccserek télen befagyva maradnak, majd tavasszal és nyáron olvadásukkal vizet biztosítanak a városoknak és vidéki területeknek. Ahogy a „víztornyok” egyre kisebbé válnak, úgy tűnik el ez az éltető vízforrás is.
A gleccserek zsugorodása azonban nemcsak a vízellátást fenyegeti, hanem a természeti katasztrófák súlyosságát is növeli. A felmelegedő gleccsertavak könnyen átszakíthatják gátjaikat, katasztrofális áradásokat okozva. 2023-ban az indiai Sikkim államban egy ilyen gleccserkitörés legalább 55 ember halálát okozta, és egy fontos vízerőművet is elsodort. Hasonló folyamatok zajlanak Peruban is, ahol egy andoki gleccsertó vízszintje 1990 és 2010 között harmincnégyszeresére nőtt. Egy helyi gazdálkodó, Saul Luciano Lliuya pert indított egy német energiavállalat, az RWE ellen, mivel szerinte annak kibocsátásai felelősek a klímaváltozásért, amely eláraszthatja otthonát és faluját.
A gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés
A gleccserek olvadásából származó víz az óceánokba jut, és ez a globális tengerszint-emelkedés második legnagyobb okozója a víz hőtágulása után. A WMO kutatói szerint a globális tengerszint-emelkedés üteme megduplázódott azóta, hogy 1993-ban megkezdték a műholdas méréseket. Bár a teljes emelkedés eddig mindössze 18 mm volt, ennek hatásai összeadódnak, különösen az alacsonyan fekvő szigetközösségek számára.
Michael Zemp szerint „minden egyes milliméternyi tengerszint-emelkedés további 200 000–300 000 embert tesz ki éves szintű áradásoknak.” Emellett a part menti ökoszisztémák és infrastruktúrák is károsodnak, valamint a talajvíz sótartalma megnő, amely további problémákat okoz az ivóvízellátásban.
Az éghajlatváltozás és a gleccserek eltűnése
A WMO legújabb jelentése szerint 2024 volt az első naptári év, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szintet több mint 1,5 Celsius-fokkal. Bár a Párizsi Megállapodás célja ennek a küszöbnek a megtartása, a WMO főtitkára, Celeste Saulo figyelmeztetett: „Ez egy ébresztő jel, amely rávilágít arra, hogy fokozódó kockázatokat vállalunk saját életünkre, gazdaságunkra és bolygónkra nézve.”
A hőmérséklet-emelkedés elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó kibocsátások következménye. 2024 volt az a harmadik egymást követő év, amikor a világ 19 gleccser-régiójának mindegyikében nettó jégtömegveszteséget mértek. A legnagyobb veszteségek Skandináviában, a sarkvidéki Svalbardon és Észak-Ázsiában történtek.
Bár a WMO jelentése hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a figyelmeztető rendszereket az extrém áradások megelőzésére, a hosszú távú cél a gleccserek olvadásának lassítása a klímaváltozás mérséklésével. „A gleccserek megőrzése nem csupán környezetvédelmi vagy gazdasági szükségszerűség. Ez az emberiség túlélésének kérdése” – hangsúlyozta Saulo.
A gleccserek eltűnése nemcsak egy természeti folyamat, hanem egy globális válság, amelynek következményei mindenkit érintenek. Az egyre gyorsuló olvadás rávilágít arra, hogy sürgős cselekvésre van szükség a klímavédelem terén, ha meg akarjuk óvni a bolygó jövőjét.
