A kínai gazdaság egyik legmeghatározóbb motorjaként az ipari fejlesztési övezetek (Industrial Development Zones – IDZ) ma a globális klímapolitika és a nemzetközi gazdasági versenyképesség határvonalán egyensúlyoznak. Ezen övezetek jelenleg Kína bruttó hazai termékének mintegy 22 százalékát adják, miközben évtizedek óta szolgálnak kísérleti terepként technológiai és szabályozási újítások számára, valamint kiemelt célpontjai a külföldi befektetéseknek.
Az utóbbi időben azonban új irányt vett a fejlődésük. A COP28 klímacsúcson elfogadott megújulóenergia-triplázási cél, az Európai Unió karbonvám-mechanizmusának (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) bevezetése, valamint a globális akkumulátorgyártás szigorodó szabályozása mind hozzájárultak ahhoz, hogy Kína IDZ-i fokozott ütemben kezdjék el az átállást alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású működésre. Ennek hatása nem csupán a kínai belső gazdaságra, hanem az egész ázsiai és globális ellátási láncra nézve is jelentős lehet.
A zöld átmenet gyorsítása – Kínai módra
Bár az IDZ-k dekarbonizációja nem újkeletű irány, a 2023. decemberi Központi Gazdasági Munkaértekezlet (Central Economic Work Conference) mérföldkőnek számít. Az itt elhangzott kormányzati bejelentés világosan jelezte, hogy a zöld átállás nem csupán környezetvédelmi cél, hanem átfogó gazdasági és társadalmi stratégia. A konferencia hangsúlyozta: „összehangolt erőfeszítések szükségesek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a szennyezés visszaszorítására, az ökológiai értékek megőrzésére és a zöld növekedés előmozdítására, hogy felgyorsítsuk a gazdasági és társadalmi fejlődés átfogó zöld átalakulását.”
Miközben más gazdaságok kivárásra játszanak vagy lelassulnak a zöldítés terén, Kína látványos gyorsítással válaszol. Egyetlen tollvonással stratégiai nemzeti prioritássá emelte a zéró szén-dioxid-kibocsátású ipari övezetek létrehozását. Az ambíciók szerint ezekben a kijelölt régiókban gigantikus méretekben épülhetnek ki szélerőművek, naperőművek, vízerőművek, valamint energiatároló rendszerek – mindezek összhangban Kína hosszú távú energetikai stratégiájával.
Nemzetközi együttműködések és versenyelőny
2025 márciusában a Kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal (National Energy Administration) külön kiemelte, hogy technológiai együttműködést kíván fokozni nemzetközi szervezetekkel. Nevesítve is említették a Climate Group RE100 kezdeményezésével folytatott mélyreható együttműködés pozitív hatásait. Az RE100 azon cégek globális koalíciója, amelyek 100 százalékban megújuló energiát kívánnak használni – egy ilyen partnerség stratégiai előnyt jelenthet a kínai vállalatok számára a fenntarthatósági elvárásokkal szemben.
A kínai célkitűzés szerint az ország 2030-ra szeretné elérni a kibocsátási csúcsot (peak emissions), de az eddigi adatok arra utalnak, hogy ezt jóval korábban is sikerülhet teljesíteni – elsősorban a megújulóenergia-stratégia sikerének köszönhetően. Tavaly Ázsia kulcsszereplője volt a globális megújulóenergia-növekedésnek, és Kína egymaga a világ új kapacitásainak 64 százalékát adta.
Kezdetben Kína erőteljes állami támogatásokkal ösztönözte a megújuló energiaforrások elterjedését, de amint a technológia költséghatékonnyá vált, ezeket a szubvenciókat megszüntette. Az, hogy a bővülés ennek ellenére is töretlen, világosan mutatja, hogy a megújulók immár piaci alapon is versenyképesek. Olyannyira, hogy egyes elemzések szerint a jövőben már nem a kapacitás, hanem az energiafelesleg elosztása és tárolása jelenthet kihívást – különösen, ha a kínai acélipar dekarbonizációs hulláma tovább növeli a villamosenergia-igényt az ellátási lánc egészében.
A globális ellátási lánc új szabványai
Az IDZ-k körüli új irányelvek belpolitikai célokat is szolgálnak – Kína innovációs és befektetési vonzerejének erősítését, valamint a versenyképesség fokozását. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az ország a világ egyik legnagyobb árutermelőjeként hatalmas befolyással bír a nemzetközi ellátási láncok szén-dioxid-lábnyomára.
A zéró karbon IDZ-k révén drasztikusan csökkenthető a nagyvállalatok úgynevezett scope 3 típusú kibocsátása – azaz azok a kibocsátások, amelyek nem a cég közvetlen működéséből, hanem beszállítóin és partnerein keresztül keletkeznek. Ez különösen fontos lehet olyan multinacionális cégek számára, amelyekre egyre nagyobb nyomás nehezedik a fenntartható működés és transzparens ellátási lánc biztosítása érdekében.
A figyelem középpontjában: Ázsia és a jövő
Nem véletlen, hogy a Climate Group Asia Action Summit is külön szekciót szentel az ipari fejlesztési övezetek jövőjének. A rendezvényen iparági vezetők, kulcsfontosságú döntéshozók és vállalati szereplők vitatják meg, hogyan válhatnak ezek az övezetek a tisztább, fenntarthatóbb ázsiai – és globális – ellátási láncok katalizátoraivá.
Kína tehát nem csupán gazdasági szereplőként, hanem klímapolitikai úttörőként is pozicionálja magát az új korszakban. Az IDZ-k zöldítése nem csupán környezetvédelmi szükségszerűség, hanem stratégiai előrelépés is – amely új alapokra helyezheti a jövő iparát, és átformálhatja a világkereskedelem szén-dioxid-kibocsátásának térképét.
Kiemelt kép: Xiamen különleges gazdasági zóna – forrás:Pexels.com
