Az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadvilág Menedék területén évtizedek óta tilos volt az olajfúrás. Az érintetlen természeti területen számos veszélyeztett faj él. Ezt változtatta meg az első Trump-kormányzat alatt elfogadott törvény, amely előírta a szövetségi kormány számára, hogy két bérletértékesítést tartson a területen fosszilis tüzelőanyagok fúrására.
Az első bérletértékesítésre 2021-ben került sor, amelyet végül a belügyminisztérium az olajipar érdeklődésének hiánya miatt felfüggesztett és törölt. A törvény szerint a második bérletértékesítést 2024 vége előtt kell megtartani.
A Biden-kormányzat, Donald Trump újraválasztása után azonnal lépett, és szerdán jelezte, hogy 400 000 hektáros árverést tervez – a legalacsonyabb területet, amelyet jogszerűen felajánlhat. Ez az egyik módja annak, hogy a Fehér Ház és a kormányzat megpróbálja korlátozni az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadvilág Menedék területén az olajfúrásokat a jövőben. Ez a lépés azt jelzi, a Biden-kormányzat a fennmaradó időben megpróbálja megvédeni az eddig elért eredményeket, beleértve a klímaváltozás és környezetvédelem területén elért eredményeket.
Az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadvilág Menedék olajkészleteit Trump gyakran említi kampánygyűléseken, mivel tervei között szerepel, hogy Alaszka egyes részeit megnyitja az olajfúrások előtt. Bár Joe Biden jóváhagyta az alaszkai északi lejtőre tervezett új, nagyszabású Willow-féle olajfúrási projektet, kormánya egyúttal hatalmas mennyiségű alaszkai vadon védelmét is biztosította, megpróbálva korlátozni a fúrásokat más régiókban.
A hírt vegyes fogadtatásban részesült. Kristen Miller, az Alaska Wilderness League ügyvezető igazgatója örült a hírnek. „Az Északi-sarkvidéki menedékhely megmentéséért folytatott harc újraindult, és készen állunk a következő négy évre.” Ezzel szemben számos alaszkai őslakos csoport támadja a döntést, mivel az szerintük ártana a helyi gazdaságnak, amely nagymértékben függ a fúrásokból származó bevételtől.
