A környezetszennyezés és annak egészségügyi hatásai világszerte kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt évtizedekben. A levegőszennyezés egyik legjelentősebb forrása a közlekedés, amelynek káros hatásai nemcsak a környezetre, hanem az emberek egészségére is súlyosan kihatnak. A belga kutatók által végzett nemrégiben megjelent tanulmány szerint a „low emission zone” (alacsony kibocsátású zóna, LEZ) intézkedések hatékonyan csökkenthetik a levegő szennyezettségét és annak egészségügyi következményeit, sőt, az egészségügyi költségeket is mérsékelhetik.

A kutatás háttere és célja

A kutatás a belga Mutualités Libres egészségbiztosító szervezet szakértői által zajlott, akik a levegőszennyezés csökkentésének leghatékonyabb módszereit keresték. Christian Horemans, a kutatócsapat tagja, kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben drámai mértékben megnövekedett a diabétesz, a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi problémákra felírt gyógyszerek használata, gyakran csaknem kétszeresére nőtt. A kutatók arra is rámutattak, hogy a levegőszennyezés jelentős szerepet játszik e problémák fokozódásában, amely nemcsak a közegészségügyre, hanem az egészségügyi költségekre is súlyos hatással van.

A LEZ hatásai Belgiában

A kutatás a Mutualités Libres mintegy 420 000 tagjának levegőszennyezésre vonatkozó adatait elemezte, és azt találta, hogy az alacsony kibocsátású zónák bevezetése Brüsszelben, Antwerpenben és Gentben jelentős javulást hozott a levegő minőségében. Az eredmények azt mutatták, hogy a szennyezés gyorsabban csökkent a zónákon belül, mint más belga városokban, és ez különösen a szilárd részecskék és a nitrogén-dioxid koncentrációjára volt igaz. Ezen felül a kutatás arra is rámutatott, hogy a szennyezés csökkentése nemcsak a zónák területére korlátozódott: legalább 5 km-es távolságban is érzékelhető volt a levegő minőségének javulása.

Az adatok azt is mutatták, hogy az antidiabetikus gyógyszerek használata Brüsszelben az alacsony kibocsátású zónában lassabban növekedett, mint más városokban. E gyógyszerek segítenek a vércukorszint normál tartományban tartásában, ami arra utalhat, hogy a tisztább levegő közvetlen hatással van az egészségi állapotra.

Horemans hozzátette: „Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a nitrogén-dioxid által okozott legnagyobb egészségügyi hatás a cukorbetegség növekvő előfordulásában rejlik. További kutatások megerősíthetik, hogy amit itt megfigyeltünk a cukorbetegséggel kapcsolatban, az előrevetítheti más betegségek várható hatásait is.”

A LEZ hosszú távú előnyei

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a közvéleménynek figyelembe kell vennie a zónák hosszú távú előnyeit. „A low emission zone-ok előnyei messze felülmúlják a bevezetésükhöz kapcsolódó kényelmetlenségeket, különösen, ha ez tiszta levegőt biztosít a gyermekeink és unokáink számára” – mondta Horemans. Ez a megállapítás tükrözi a fenntartható városi mobilitás fontosságát, amely hosszú távon jelentős egészségügyi és környezeti javulást hozhat.

A londoni példák és gazdasági hatások

Egy másik, hasonló kutatás az Egyesült Királyságban, a Bathi Egyetem gazdasági kutatói által végzett vizsgálat, amely London alacsony és ultraalacsony kibocsátású zónáinak bevezetésére összpontosított. Az elemzés megállapította, hogy London levegőminősége is javult a zónák bevezetését követően, különösen az ultraalacsony kibocsátású zóna központi területein, ahol jelentős csökkenés volt tapasztalható a nitrogén-dioxid koncentrációjában.

A kutatók ezt követően a Munkaerőpiaci Negyedéves és a Népszámlálási Annuális Felmérés adatait elemezték, amelyek az Egyesült Királyság statisztikai hivatalától származnak. Prof. Eleonora Fichera, a kutatás vezetője elmondta: „A londoni alacsony kibocsátású zóna 2008-as és az ultraalacsony kibocsátású zóna 2019-es bevezetésére vonatkozó kutatásunk azt bizonyítja, hogy a tiszta levegő politikái jelentős egészségügyi és termelékenységi előnyöket biztosítanak. Az eredményeink szerint javultak a légzőszervi egészségügyi állapotok és a mentális jólét, és 18,5%-kal csökkent a betegszabadság valószínűsége. Ezek az eredmények nemcsak a levegő minőségének javulására, hanem a jobb általános közérzetre és magasabb munkavállalói részvételre is utalnak.”

A levegőminőség javítása érdekében hozott intézkedések, mint például az alacsony kibocsátású zónák bevezetése, már most is sikeresen hozzájárulnak az egészség javulásához és a levegőszennyezés csökkentéséhez. A belga és brit kutatások egyértelműen rávilágítanak, hogy a zónák nemcsak a levegő tisztábbá tételét szolgálják, hanem az emberek egészségére és gazdasági jólétére is pozitív hatással vannak. A jövőben várhatóan egyre több város és ország fogja alkalmazni ezeket a kezdeményezéseket, hogy javítsa lakóinak életminőségét és hozzájáruljon a fenntartható jövőhöz.

Via: The Guardian