Hőség, szárazság, erdőtüzek és olvadó gleccserek – Európa 2022-ben olyan szélsőséges időjárást élt át, amely valószínűleg nem lesz egyedi esemény a jövőben – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata új jelentése. Az elemzésből kiderül, hogy az éghajlati válság jelentős áldozatokat szed a kontinensen a rekordokat döntögető hőhullámokkal és az ezekhez kapcsolódó következményekkel.
A jelentés szerint a tavalyi nyár volt az eddigi legmelegebb Európában, ami több mint 16 000 többlethalálozáshoz vezetett. Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója hangsúlyozta, hogy ezek az események nem anomáliák, hanem a változó éghajlat által vezérelt minta részei. A szélsőséges hőstressz várhatóan egyre gyakoribbá és intenzívebbé válik a régióban.
Több országban, köztük az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Svájcban és Olaszországban 2022-ben volt a valaha mért legmelegebb év. Ez a riasztó tendencia nem csak egyes területekre korlátozódik; Európa az elmúlt négy évtizedben a globális átlag kétszeresével melegedett, és ezzel a leggyorsabban melegedő kontinens lett.
A hőséget rendkívüli szárazság kísérte, ami súlyos következményekkel járt a mezőgazdaságra és a vízkészletre nézve. Európa számos részén szokatlanul kevés csapadék hullott, Franciaországban pedig az eddigi legszárazabb januártól szeptemberig tartó időszakot regisztrálták. A jelentés azt is kiemeli, hogy Spanyolországban a vízkészletek a szokásos kapacitás alig több mint 40%-ára csökkentek, ami kiemeli az aszály súlyosságát.
A tartós szárazság és a magas hőmérséklet következtében az egész kontinensen erdőtüzek tomboltak. A jelentésből kiderül, hogy 2022-ben Európa történelmének második legnagyobb leégett területét produkálta, Közép-Európa és a mediterrán térség nagy részét is felperzselte a tűz.
Az európai Alpok gleccserei nagymértékben megsínylették a helyzetet, rekord mértékű jégtömeg-veszteséget szenvedtek el a hóesés csökkenése, a melegebb hőmérséklet és a szaharai por jelenléte miatt. A por sötétítő hatása miatt a gleccserek több hőt nyelnek el, ami gyorsabb olvadást okoz.
A jelentés továbbá kiemeli, hogy az óceánok hőmérséklete szokatlanul magas volt, különösen az Atlanti-óceán északi részén. A tengerfelszín átlagos hőmérséklete rekordszintet ért el. A Földközi-tenger, a Balti- és a Fekete-tenger egyes részein, valamint a déli sarkvidéken a felmelegedés mértéke több mint háromszorosa volt a globális átlagnak.
A jövőre nézve a tudósok aggódnak amiatt, hogy az El Niño – egy természetes éghajlati jelenség, amely fokozza a globális felmelegedést – megjelenése 2023-ban még súlyosabb éghajlati szélsőségekhez vezethet.
E félelmetes kihívások ellenére a jelentés egy reménysugárral is szolgál. A megújuló energiaforrások kulcsszerepet játszottak az európai energiakörnyezetben, 2022-ben először termeltek több villamos energiát, mint fosszilis gáz. A szél- és napenergia az EU villamosenergia-termelésének 22,3%-át adta, meghaladva a fosszilis gáz 20%-os részesedését, ebből a szénenergia 16%-ot jelentett. A riport hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások felhasználásának növelése.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára hangsúlyozza a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások felé történő elmozdulás jelentőségét, amely az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését szolgálja. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével Európa döntő lépést tehet az éghajlati válság kezelése és egy fenntarthatóbb jövő építése felé.
A 2022-es szélsőséges időjárási események élesen emlékeztetnek arra, hogy sürgős cselekvésre van szükség az éghajlati válság leküzdéséhez. A WMO és a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat közös jelentésének megállapításai aláhúzzák, hogy átfogó stratégiára van szükség az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, miközben elő kell segíteni a megújuló energiaforrásokra való átállást. (CNN)
Kiemelt Kép: Erdőtűz – fotó: Mike Newbry