Egy új jelentés szerint a 2015-ös éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás óta a bankok mintegy 3,2 milliárd dollárt juttattak a fosszilis tüzelőanyag-iparnak a működésük bővítésére a globális délen, jelent meg a Guardian hírportálon.
A klímaváltozás a fejlődő országokat érinti a legerőteljesebben, az éghajlatvédelmi cselekvési tervek végrehajtásához azonban nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. Ezért több billió dollár támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy gazdaságuk szén-dioxid-mentessé váljon és alkalmazkodni tudjanak a felmelegedő világhoz. Ezzel szemben az ActionAid nemzetközi civil szervezet hétfői elemzése szerint a pénzügyi cégek éppen az ellenkező irányba terelik ezeket az országokat.
A szervezet a Profundo nemzetközi kereskedelmi tanácsadó céggel együttműködve a nagy nemzetközi bankok fosszilis tüzelőanyag- és agrárvállalatoknak nyújtott hiteleiről és kockázatvállalásairól gyűjtött adatokat és arra jutottak, hogy 2016 és 2022 között ezek a bankok mintegy 3,2 trillió dollárt nyújtottak a fosszilis tüzelőanyag-iparnak, hogy kiterjesszék tevékenységüket a globális délen.
A vezető fosszilis tüzelőanyag-finanszírozók közé tartoznak a kínai bankok, amelyek az országon belüli szén-, olaj- és gázkitermelést finanszírozzák. Az olyan vezető amerikai bankok, mint a Citigroup, a Bank of America és a JP Morgan Chase szintén trilliárdokat ajánlottak fel a Saudi Aramco, az Exxon és más fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatoknak a fejlődő országokban, például Dél-Amerikában és Afrikában folytatott fosszilis tüzelőanyag-felhasználási tevékenységekhez.
Az elemzés szerint ugyanezen időszak alatt a nagy nemzetközi bankok legalább 370 milliárd dollárnyi kölcsönt és garanciát nyújtottak a globális déli ipari mezőgazdaság bővítésére. Az európai HSBC, valamint az amerikai Bank of America, JP Morgan Chase és Citigroup áll az élen, dollármilliárdokat ajánlva fel olyan nagy mezőgazdasági óriásoknak, mint a Bayer (amely 2016-ban felvásárolta a Monsantót), az ADM, a Cargill és a ChemChina.
A jelentés szerint az ipari mezőgazdaság a második leginkább bolygónkat terhelő iparág világszerte, a vegyi műtrágyák előállításából és használatából eredő szennyezés, az állattartásból származó metánkibocsátás, valamint a szén-dioxidot megkötő zöldterületek irtásának széles körben elterjedt gyakorlata miatt, hogy helyet csináljanak a gazdaságoknak.
Teresa Anderson, az ActionAid International éghajlati igazságosságért felelős globális vezetője szerint a kutatás rávilágít a pénzügyi intézmények éghajlatváltozással kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai és tetteik közötti szakadékra. „A globális bankok gyakran tesznek nyilvános nyilatkozatokat arról, hogy foglalkoznak az éghajlatváltozással, de a fosszilis tüzelőanyagok és az ipari mezőgazdaság folyamatos finanszírozásának mértéke egyszerűen megdöbbentő” – mondta.
A Sierra Club egy múlt héten közzétett elemzése például megállapította, hogy noha a nagy globális bankok bejelentették klímavállalási elkötelezettségüket, ennek ellenére az Egyesült Államok egész területén finanszírozzák a szénenergiát.
Néhány bank az elmúlt években frissítette éghajlat-politikáját. A Citigroup például tavaly kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg az energiafinanszírozására, és vállalta, hogy 2025-ig hasonló célokat tűz ki a mezőgazdasági hiteleire is. A jelentés szerint azonban 2016 és 2022 között a nemzetközi bankok évente átlagosan 513 milliárd dollárt költöttek fosszilis tüzelőanyagokra és ipari mezőgazdaságra együttesen. Ez a hatalmas pénzáram eltörpül amellett a pénzösszeg mellett, amelyet a globális északi országok a globális déli országoknak juttattak a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására. Ugyanezen időszak alatt a globális északi országok kormányai együttesen évente átlagosan mindössze 22,25 milliárd dollárt költöttek nemzetközi éghajlat-politikai finanszírozásra. Ez azt mutatja, hogy a klímaváltozás előidézői még mindig sokkal több támogatást kap, mint a klímaváltozás mérséklésére a lehetséges megoldások.
Az új jelentés szerzői felszólítják a globális északi kormányokat, hogy növeljék a megújuló energiára, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, regeneratív mezőgazdaságra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervekre szánt, kötöttségek nélküli állami támogatásokat a szegényebb országokban, valamint hogy szigorítsák a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozást a szennyező iparágak finanszírozásának csökkentése érdekében.