A hazai megújulóenergia-termelést segítő szabályozás elfogadásában reménykednek az Európai Unió (EU) tisztviselői reménykednek a keddi tárgyalások témái ugyanis azok a szabályozási rendszerek, amelyek elősegítik a hazai termelést a nap- és szélenergia, üzemanyagcellák és egyéb tiszta technológiák eszközei terén, biztosítva ezzel, hogy az iparág versenyképes maradhasson a kínai és amerikai versenytársakkal szemben. A szabályozási csomag célja, hogy 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges termékek 40%-át saját gyártásból biztosítsa. Ez a cél a megújuló energiára, akkumulátortárolásra, hőszivattyúkra, elektrolizálókra, biogázra, szén-dioxid-leválasztásra és az elektromos hálózatokra terjed ki.

Európa egyre inkább függ Kínától, amely például a jelenlegi globális napenergia gyártási kapacitásának 80%-át birtokolja. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok úgynevezett Inflációcsökkentési Törvényében foglalt 369 milliárd dollárnyi zöld támogatás arra ösztönözheti az európai gyártókat, hogy áttelepítsék termelésüket a kontonensről.

Az Európai Parlament képviselői és Belgium, amely jelenleg az EU hat hónapos rotáló elnökségét tölti be, arra törekszik, hogy a Net-Zero Ipari Törvény (Net-Zero Industry Act, NZIA) végleges részleteiben megállapodjanak a kedden egész nap tartó tárgyalások során. Az NZIA az EU azon törekvésének központi eleme, amely azt célozza, hogy az EU ne csak a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében legyen vezető, hanem a szükséges tiszta technológiák gyártásában is.

„Mivel úgy tűnik, hogy az iparág nem képes vagy nem hajlandó az erdőirtás megszüntetésére, a kormányzati szabályozás oldhatja meg a problémát. Az Európai Unió jár az élen, amelynek 27 tagja a világ gumifogyasztásának mintegy tizedét használja fel.”

Az törvény, amely várhatóan az idén lép hatályba, javasolja az engedélyek kiadásának egyszerűsítését, biztosítva, hogy azokat 18 hónapon belül kiadják. A tiszta technológiákra vonatkozó közbeszerzéseket lebonyolító közhatóságoknak a szerződéseket nem csak az ár alapján kellene odaítélniük, hanem környezeti szempontokat és azt is figyelembe véve, hogy a beszállítás nem származhat egyetlen forrásból teljes projekt egészét nézve 65%-nál nagyobb arányban.

A keddi tárgyalások várhatóan arra összpontosítanak, hogy milyen széles körben értelmezzék a tiszta technológiát, beleértve az atomenergiát, illetve a zöldenergia-termelés megvalósításához szükséges összes berendezési komponenst is, szükség van-e az engedélyezési időszakok lerövidítésére, és milyen szigorúan kell alkalmazni a nem-ár alapú kritériumokat a közbeszerzésekben.

Kiemelt kép: EU zászlók Brüsszelben – fotó: Christian Lue