Nepál egyik legnagyobb városa, Bharatpur, az ország egyik legfontosabb ökológiai folyosóját használja illegális hulladéklerakóként – adja hírül a mongabay.com internetes újság. A Chitwan Nemzeti Park északi peremén elhelyezkedő település az elmúlt négy hónapban naponta körülbelül 40 teherautónyi, azaz mintegy 80 tonna hulladékot helyezett el a Jaldevi erdőben, amely a Barandabhar-folyosó része. Az ügy hátterében hamis környezetvédelmi dokumentumok állnak, amelyek 15 évvel ezelőtt biztosították a város számára az erdő használatának jogát. A Mongabay vizsgálata feltárta a korrupciót és a természetvédelmi előírások szándékos figyelmen kívül hagyását, amelynek következményei súlyosan érinthetik a térség élővilágát és ökoszisztémáját.
Hamis környezetvédelmi vizsgálatok és félrevezető jelentések
Bharatpur városa azzal indokolja hulladéklerakási gyakorlatát, hogy törvényes jogot kapott a Jaldevi erdő használatára. Egy 2010-ben benyújtott kezdeti környezeti vizsgálati (IEE) jelentés szerint a hulladéklerakó helyén nem voltak fák, így az erdőirtás kérdése nem merült fel. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Egy friss helyszíni vizsgálat során a Mongabay riporterei több mint 2000 fát és cserjét találtak a területen, köztük a lassan növő sal (Shorea robusta) faj példányait is, amely évtizedek alatt éri el teljes méretét. A helyi erdészeti hivatal már kijelölte ezeket a fákat kivágásra, még mielőtt a szövetségi erdészeti hatóságok erre engedélyt adtak volna.
A Barandabhar-folyosó ökológiai jelentősége
A Barandabhar-folyosó egy 161 négyzetkilométeres biológiai folyosó, amely összeköti a Valmiki Tigrisrezervátumot és az Annapurna Természetvédelmi Területet. Az élőhely olyan veszélyeztetett fajok számára nyújt menedéket, mint a bengáli tigris (Panthera tigris), az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis), a párduc (Panthera pardus) és a vaddisznó (Sus scrofa). Az ökológusok szerint a folyosó nemcsak az állatok vándorlási útvonala, hanem extrém időjárási események – például hőhullámok és áradások – idején menedékként is szolgál.
„Ha a hulladéklerakás folytatódik, az súlyosan megzavarja az állatok mozgását és élőhelyük állapotát” – mondta Shant Raj Jnawali természetvédő. A hulladékból származó szennyező anyagok pedig esőzések alkalmával a Rapti folyóba kerülhetnek, amely Chitwan Nemzeti Park egyik legfontosabb vízforrása.
A kormány ellentmondásos lépései és a hulladékkezelés problémái
Bár a nepáli kormány elismeri a Barandabhar-folyosó fontosságát, és milliárdos beruházásokat tervez egy vadátjáróval ellátott gyorsforgalmi út építésére, ezek az erőfeszítések értelmüket vesztik, ha közben a hulladéklerakás tovább folytatódik.
A helyi közösségek már korábban is tiltakoztak a Bharatpur városának hulladékkezelési gyakorlatai ellen. 2003-ban a Patani Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy a város hagyjon fel a hulladék Jaldevi Közösségi Erdőbe történő lerakásával. Az ítélet után a város a Narayani folyóba kezdte el önteni a szemetet, ám a kritikusan veszélyeztetett gaviál (Gavialis gangeticus) élőhelyének pusztulása miatt ez is felháborodást váltott ki. A helyi lakosok panaszai és az erősödő környezetvédelmi nyomás hatására a város újra a Jaldevi erdőhöz fordult.
Jogi és környezetvédelmi következmények
A nepáli környezetvédelmi törvények előírják, hogy minden erdős területen létrehozott hulladéklerakóhoz teljes környezeti hatásvizsgálat (EIA) szükséges. A 2010-es IEE jelentés azonban nem számolt a valós ökológiai hatásokkal. A környezetvédelmi jogászok szerint a jelentés meghamisítása miatt a kormánynak vissza kellene vonnia a város számára kiadott engedélyeket. „Ha az IEE-t valós adatok alapján készítették volna, akkor a projekt nem kapott volna zöld utat” – állítja Dilraj Khanal ügyvéd.
Bharatpur városa ugyan kifizetett 52 millió nepáli rúpiát (kb. 372 000 USD) az újonnan létrehozott Erdőfejlesztési Alapba kompenzációként, azonban ez az összeg nem fedezi az elvesztett faállomány ökológiai értékét. A város továbbra is azt állítja, hogy nincs más lehetősége a hulladékkezelésre, és a jövőben egy hulladékfeldolgozó központot tervez létrehozni a Jaldevi erdő területén. A helyi tisztviselők szerint a faállomány kivágásához szükséges engedélyek beszerzése még akadályokba ütközik, de amint ezek megoldódnak, megkezdik a hulladéklerakó hivatalos működtetését.
Következtetések és a jövő kilátásai
A Chitwan városában zajló hulladékkezelési gyakorlatok súlyos környezetvédelmi aggályokat vetnek fel. Az illegálisan használt erdőterület veszélybe sodorja a helyi ökoszisztémát, a hulladéklerakás pedig hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a Barandabhar-folyosó biodiverzitásában. A helyi közösségek és természetvédők folytatják a harcot az erdő megőrzése érdekében, azonban a hatóságok részéről is szükség van hatékonyabb jogérvényesítésre és egy fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozására. Amennyiben a jelenlegi folyamatok folytatódnak, Chitwan egyik legértékesebb természeti kincse örökre elveszhet.
Kiemelt kép: Chital szarvas a Chitwan Nemzeti Parkban
