Fordulópont a hazai környezetvédelmi küzdelmek történetében: a magyar környezetvédő civilek többéves kitartó munkáját követően a minisztérium megsemmisítette a Békés vármegyei rétegrepesztéses földgáz-kitermelés bővítésének jogsértő engedélyét – írja közleméményében a Greenpeace. A döntés nem csupán a sarkadi palagázprojektet állította meg, hanem szélesebb jogvédelmi és környezetpolitikai üzenetet is hordoz: a civil szervezetek ügyféli jogainak korlátozása súlyosan sérti a tisztességes eljárás alapelveit, és ellentétes mind a hazai, mind az európai normákkal.

Jogellenesen kizárt civil szervezetek

Az ügy középpontjában a Greenpeace Magyarország áll, amely 2024 végén kérelmezte, hogy ügyfélként vehessen részt a Békés vármegyei kormányhivatal által folytatott eljárásban. A hatóság azonban vitatható indoklással elutasította a kérelmet, és – a civil szervezet kizárása mellett – megadta az engedélyt a palagázmező bővítésére. A Greenpeace fellebbezett, és a másodfokú hatóság, a Környezetvédelmi Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár 2025. szeptember 1-jén kimondta: a kormányhivatal döntése jogsértő volt, a szervezetet ügyfélként el kellett volna ismerni.

A mostani megsemmisítő határozat egyértelműen rögzíti, hogy a Greenpeace hátrányára hozott elsőfokú döntés sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. A szervezet így nem fejthette ki véleményét a projektről, és nem férhetett hozzá az aktákhoz sem – olyan alapvető garanciákhoz, amelyeket a magyar jog mellett az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európa Tanács ajánlásai is biztosítanak. Mivel a jogsértés a másodfokú eljárásban már nem volt orvosolható, az engedélyt meg kellett semmisíteni.

Hiányos vizsgálatok, elmaradt adatok

Nem csupán a Greenpeace, hanem a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is aktív szerepet vállalt az eljárásban. A szövetség 2025 januárjában nyújtott be fellebbezést, hangsúlyozva: a palagáz-kitermelés engedélyezése megalapozatlan volt, mivel a vármegyei kormányhivatal nem vizsgálta kellő alapossággal a környezeti hatásokat.

Kiemelt hiányosságként említették az akár több tucat gázkút együttes hatásainak figyelmen kívül hagyását, a teljes vízfogyasztás és a szén-dioxid- valamint metánkibocsátások elemzésének hiányát. A másodfokú hatóság is úgy látta, hogy ezek nélkülözhetetlen adatok, ezért nyilatkozattételre kötelezte a bányacéget. Kérte többek között a jövőbeni kutak számának és helyszínének pontosítását, a metánkibocsátás számításait, a fáklyák működési idejére vonatkozó adatokat, valamint a rezgések elleni védelem vizsgálatait.

A kért adatok azonban az eredeti engedélyezési eljárás során nem álltak rendelkezésre, mégis megszületett az engedély. Ráadásul a bányacég válaszait a hatóság nem hozta nyilvánosságra, ami tovább erősítette a civil szervezetek aggodalmait.

A cég visszavonta kérelmét

A folyamat végül 2025. szeptember 11-én zárult le azzal, hogy az elsőfokú hatóság megszüntette az eljárást – miután a cég visszavonta a bővítési kérelmét. A döntés így végleg megakasztotta a sarkadi palagázüzem terjeszkedését.

Civil szervezetek: történelmi fordulat

A Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke, Éger Ákos úgy értékelte az eredményt, hogy a sokéves civil munka beérett, és a nemzeti hatóság végre a lakosság, a vízkincs és a földek védelme mellett állt ki. Hangsúlyozta: a plusz információk, amelyeket a másodfokú hatóság bekért, alátámasztják a szervezet következetes aggályait a hiányos adatok és elemzések miatt. Szerinte a mostani döntés lehetőséget teremt arra, hogy a hazai döntéshozók újragondolják a rétegrepesztéses gázkitermelés létjogosultságát Magyarországon.

Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója történelmi jelentőségűnek nevezte a határozatot, kiemelve: a hatóság világossá tette, hogy egyetlen civil szervezet sem fosztható meg az ügyféli jogállástól. A zöldszervezetek részvétele elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesítésében, a természetvédelmi sikerekben és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. Hozzátette: szakmai álláspontjuk egyértelmű, a fracking veszélyes a környezetre, az ökoszisztémákra és az emberi egészségre, ezért Magyarországon is be kell tiltani.

Jogászok a háttérben

Az ügy jogi sikerét a szakértői háttérmunka is biztosította: a Greenpeace Magyarországot dr. Gutper Ildikó ügyvéd, míg a Magyar Természetvédők Szövetségét dr. Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója képviselte. Az ő közreműködésük kulcsszerepet játszott abban, hogy a civil szervezetek érvei és jogai érvényesülhessenek.

Új korszak kezdete?

A sarkadi palagázprojekt megállítása túlmutat egyetlen ügyön. Precedensértékű döntés született, amely megerősíti: a környezetvédelmi eljárásokban a civil szervezeteknek nélkülözhetetlen szerepük van, jogaik csorbítása pedig elfogadhatatlan. A történtek azt üzenik a társadalomnak és a döntéshozóknak, hogy a környezeti kockázatokkal járó nagyberuházások nem valósulhatnak meg a jogállami garanciák figyelmen kívül hagyásával.

A kérdés immár az, vajon ez az eset elég erős jelzést ad-e ahhoz, hogy Magyarországon hosszú távon is megkérdőjeleződjön a rétegrepesztéses földgáz-kitermelés létjogosultsága – és a környezetvédelem végre méltó helyet kapjon az energia- és gazdaságpolitikai döntésekben.

Kiemelt kép: Greenpeace – Théophile Humann-Guilleminot, CATF