Még közelebb vagyunk a határponthoz, amikor a bolygó az emberiség számára már élhetetlenné válik – derül ki a Potsdami Klímakutató Intézet legújabb Planetary Health Check 2025 jelentéséből.
Most először került a kilenc, a bolygó stabilitásához szükséges mutatóból hét a veszélyes zónába. A korábbi hat, már veszélyzónában lévő mutató mellett az óceánsavasodás is átlépte a határértéket. Ez azt jelenti, hogy a Föld több életfenntartó rendszere a kritikus küszöb átlépése felé halad, ami súlyos következményekkel járhat mind az ökoszisztémákra, mind a társadalmakra.
A hét, már veszélyzónában lévő bolygóhatár, melyek ráadásul romló tendenciát mutatnak:
- Klímaváltozás
- Bioszféra integritása
- Földrendszer változásaű
- Édesvíz-felhasználás
- Biogeokémiai folyamatok
- Újfajta anyagok
- Óceánsavasodás
Kizárólag az Ózonréteg pusztulása és az Aeroszol terhelés maradt a biztonságos zónában.
Pedig a Föld ellenállóképességének és stabilitásának megóvása érdekében a bolygónak ezeken a bolygóhatárokon belül kellene működnie. Ha sikerül a biztonságos határtéken belül maradni, a Föld továbbra is megbízható otthonunk marad – ha átlépjük őket, visszafordíthatatlan károkat kockáztatunk saját életfenntartó rendszerünkben.
„Bolygónk egészségének széles körű hanyatlását tapasztaljuk. De ez nem elkerülhetetlen kimenetel. Az aeroszol-szennyezés csökkenése és az ózonréteg gyógyulása azt mutatja, hogy lehetséges megfordítani a globális fejlődés irányát. Még ha a diagnózis súlyos is, a gyógyulás ablaka még nyitva áll. A kudarc nem elkerülhetetlen; a kudarc egy választás. Egy olyan választás, amelyet el kell és el lehet kerülni” – mondta Johan Rockström, a Potsdami Klímakutatási Intézet igazgatója és a Stockholmi Reziliencia Központ kutatója.
Az óceánsavasodás is a veszélyzónában
A jelentés rekordmagas óceáni hőmérsékletek és tömeges korallfehéredés idején látott napvilágot. Az óceánok a Föld felszínének 71%-át borítják, és létfontosságú szerepet játszanak az éghajlat stabilizálásában. Az új jelentés „a bolygó egészségének láthatatlan őreiként” nevezi őket, ugyanakkor figyelmeztet, hogy létfontosságú funkcióik veszélyben vannak.
A jelentés megállapította, higy az ipari korszak kezdete óta az óceán felszíni pH-ja körülbelül 0,1 egységgel csökkent, ami 30-40%-os savasságnövekedést jelent. Ez a tengeri ökoszisztémákat a biztonságos határokon túlra tolta, és rontotta az óceánok azon képességét, hogy a Föld stabilizátoraként működjenek.
Az erősödő savasodás elsődleges oka a fosszilis tüzelőanyagok használata, hatása pedig a tengeri ökoszisztémákban már most látványosan mutatkozik. Amikor az olaj-, szén- és gázégetésből származó szén-dioxid bekerül a tengerbe, szénsavat képez. Ez csökkenti a kalcium-karbonát elérhetőségét, amelyre számos tengeri élőlény támaszkodik korallok, héjak vagy csontvázak növesztéséhez. A hidegvízi korallok, a trópusi korallzátonyok és az északi sarkvidéki élővilág ezért különösen veszélyeztetett, ahogy a savasodás tovább terjed és fokozódik. Az apró tengeri csigák, a pteropodák – amelyek sok faj számára fontos táplálékforrást jelentenek – már most a héjszerkezet károsodásának jeleit mutatják. Mindez pedig közvetetten veszélyezteti a tengeri élőlényeket, és természetesen negatív hatással van az emberiség élelmiszerbiztonságára.
A Planetary Health Check évente megjelenő jelentés a bolygónk állapotáról. A legfrissebb értékeléseket adja a bolygóhatárokról, részletes bevezetést nyújt a legújabb tudományos eredményekbe, és kiemeli a Föld egészsége szempontjából különösen fontos területeket. A 2025-ös kiadásban külön figyelmet szentel az óceánok szerepének a Föld rendszerében.
A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható: https://www.planetaryhealthcheck.org/#reports-section
