A 2024-es év nemcsak a valaha mért legmelegebb lehet, hanem az első is, amikor az átlaghőmérséklet meghaladhatja az 1,5 Celsius-fokos emelkedést a preindusztriális korszakhoz képest. Ez az új mérföldkő a bolygónkat érintő klímaválság egyik legfontosabb és legfigyelmeztetőbb jele. Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) előrejelzése szerint gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy 2024 lesz az első év, amikor az átlaghőmérséklet túllépi az 1,5 Celsius-fokos határt, amelyet a párizsi klímaegyezmény célként tűzött ki.
Samantha Burgess, a C3S helyettes igazgatója szerint ez az új rekordnak számító globális hőmérséklet emelkedés komoly ösztönzést jelenthet a közelgő COP29 klímaváltozási konferencia résztvevőinek arra, hogy fokozzák az erőfeszítéseiket. Az egyre súlyosbodó éghajlati válság tükrében létfontosságú, hogy a világ vezetői radikális intézkedéseket hozzanak a globális hőmérséklet-emelkedés lassítása érdekében.
Politikai akadályok a klímacélok elérése előtt
Azonban az éghajlatvédelmi célok elérése új akadályokkal szembesülhet, mivel az Egyesült Államok élén ismét Donald Trump áll, aki elnöksége alatt ígéretet tett arra, hogy növelni fogja az ország fosszilis üzemanyag-termelését, és gyengíteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó szabályozásokat. Trump korábban már kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amely célul tűzte ki a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartását. Az új elnöki ciklus során ismét fennáll a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok kikerül az egyezményből, ami jelentős akadályt jelentene a globális összefogás szempontjából.
Az előző elnök, Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris vezette adminisztráció az eddigi legkomolyabb lépéseket tette az Egyesült Államokban a klímaválság kezelése érdekében, többek között az Inflációcsökkentési Törvény elfogadásával, amely nagymértékben támogatta a megújuló energiákat. Most, hogy Trump ismét hatalomra került, a klímavédelemre fordított források jövője bizonytalanná vált.
Az 1,5 Celsius-fokos cél jelentősége és a valóságos kihívások
A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális felmelegedés hosszú távú átlaga ne lépje túl az 1,5 Celsius-fokot. Az elmúlt időszakban azonban már több hónap is volt, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta ezt a küszöböt, 2024 októbere például 1,65 Celsius-fokkal volt melegebb a preindusztriális időszakhoz képest.
A klímatudósok egyetértenek abban, hogy ezek a rekordok a folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok szintjének köszönhetők, amelyek közül a legjelentősebb a szén-dioxid (CO2). A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legutóbbi jelentése szerint 2023-ban a szén-dioxid koncentrációja elérte a 420 ppm-es szintet, míg az iparosodás előtti időszakban mindössze 280 ppm volt. Ez a drámai növekedés komoly aggodalomra ad okot, mivel a szén-dioxid az egyik legfőbb hozzájáruló a globális felmelegedéshez, és csökkentése kulcsfontosságú a klímacélok elérésében.
A felmelegedés hatásai és a jövő kihívásai
Számos tanulmány kimutatta, hogy minél gyorsabban csökkentjük a kibocsátásokat, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy elkerüljük a felmelegedés súlyos következményeit. A magasabb hőmérséklet többek között gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, pusztító árvizekhez és mezőgazdasági károkhoz vezethet, amelyek az élelmiszerárak növekedését idézik elő.
A klímaváltozás hatásai azonban nem korlátozódnak egy-egy országra vagy régióra; globális problémáról van szó, amely mindannyiunk jövőjét befolyásolja. Az 1,5 Celsius-fokos cél túllépése intő jel mindannyiunk számára, hogy a jelenlegi gazdasági, ipari és fogyasztási szokásaink fenntarthatatlanok. Az előttünk álló kihívás nem csupán technológiai, hanem társadalmi és politikai szempontból is hatalmas, mivel alapvető változásokat követel meg.
Miért fontos most cselekedni?
Az emberiség előtt álló kihívások egyre világosabbá teszik, hogy a kibocsátások gyors csökkentése és a megújuló energiaforrások támogatása az egyetlen út a jövő fenntarthatóságának biztosítására. Bár 2024 lehet az első év, amely átlépi az 1,5 Celsius-fokot, még mindig van lehetőségünk arra, hogy visszafordítsuk a folyamatot – de ehhez azonnali, átfogó és elszánt cselekvés szükséges.
A tudomány világos üzenetet küld: minél gyorsabban sikerül csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy megóvjuk a bolygónkat a legsúlyosabb következményektől. A most meghozott döntések határozzák meg, hogy milyen jövőt hagyunk hátra a következő generációknak. Az 1,5 Celsius-fokos küszöb átlépése tehát nem pusztán statisztikai mérföldkő; a klímacselekvés sürgető szükségességének szimbóluma is.
