Friederike Otto klimatológus, a World Weather Attribution társalapítójának véleménycikke a mai napon jelent meg a Guardian oldalán – épp azon a napon, amikor a Valencia tartományt ért katasztrófából még fel sem ocsúdva, épp Barcelona és környéke kerül víz alá.

A legnagyobb kérdés, amiért a spanyol nép erőteljesen támadja a kormányt, tegnap pedig a spanyol királyt és királynét sárral és más tárgyakkal dobálták meg, hogy miért nem figyelmeztették őket előre a közelgő veszélyekre.

Friederike Otto szerint mindez azért történik, mert a globális észak sokáig úgy gondolta, ezek a katasztrófák nem érintik. Pedig a tudósok már évtizedek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében az áradások, viharok, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek – és ez nem csupán globális délen, hanem világszerte igaz. Az első tanulmány, amely konkrétan egy időjárási eseményt, éppen a 2003-as európai hőhullámot a klímaváltozással összefüggésbe hozta, mindössze 2004-ben jelent meg.

Mit tehetnek az országok, tartományok, városok, emberek? Az első lépés, hogy el kell fogadnunk: a klímaváltozás itt van, és egyre súlyosabb következményekkel jár. Egyre súlyosabbak, egyre gyakrabban fognak bekövetkezni, és egyre több embert fognak érinteni. Emellett pedig fel kell készülni – például korai előrejelző rendszerekkel, kármentési stratégiákkal, képzett segélyszolgálatokkal és pénzügyi alapokkal.

Spanyolországban elmaradt a lakosság megfelelő tájékoztatása, így az emberek nem tudtak felkészülni a katasztrófára – hasonló helyzet állt elő Németországban is 2021-ben. Mindkét esetben a lakosság későn értesült a közelgő veszélyekről, és arról, mit kellene tenniük. Friederike Otto szerint a helyi önkormányzatok és katasztrófavédelmi szolgálatok szerepe kulcsfontosságú az időjárási információk és az emberek közötti kommunikációban. A megfelelő előrejelzések mellett szükséges továbbá vészhelyzeti stratégiát és cselekvési tervet kidolgozni, hogy az illetékes szervek gyorsan és hatékonyan tudjanak lépni.

Mindez azonban mit sem ér, ha a világ nem változtat a bevett szokásain. A folyók csatornázása, az árterületek beépítése, a városok lebetonozása, az autópályák fejlesztése a vasút helyett, az autók előnyben részesítése a kerékpár vagy a tömegközlekedés helyett, az erdőirtás vagy vízelvezető árkok megszüntetése mezőgazdasági célok érdekében mind hozzájárulnak a természeti katasztrófák súlyosbodásához.

Eljött az ideje, hangsúlyozza Friederike Otto, hogy Európa felismerje: egy új világ van kialakulóban, és ehhez alkalmazkodnunk kell.