A világ gleccsereinek fele – a globális vízkészlet háromnegyedét tároló fagyott „víztározók” – 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén az évszázad végére „eltűnhet” – állapítja meg egy tanulmány, amit a CarbonBrief.org szemlézett
Még ha a világ sikeresen teljesíti is a legambiciózusabb, 1,5 Celsius-fokos éghajlati célt, a gleccserek 2100-ra össztömegük negyedét veszíthetik el, ami a globális tengerszintet 90 mm-rel megemelné. A világ viszont jelenleg nem a 1,5C-os cél felé tart. A kutatás szerint a 2021-es COP26 klímacsúcson tett országígéretek, amelyek 2,7C-os felmelegedéshez vezethetnek, „egész régiók, köztük Közép-Európa, Észak-Amerika nyugati része és Új-Zéland gleccsereinek majdnem teljes eltűnését” okoznák. Ha a globális felmelegedés eléri a 4C-ot, a világ gleccsereinek 83 százaléka eltűnhet – teszi hozzá a tanulmány. Amellett, hogy a gleccserek biztosítják a világ édesvízkészletének nagy részét, egyedülálló ökoszisztémákat tartanak fenn, és a világ számos részén szentnek tekintik őket.
A Science című folyóiratban közzétett kutatás az első, amely nagyfelbontású modellezéssel vizsgálja a világ mind a 215 000 gleccserének valószínűsíthető sorsát. A Carbon Briefnek nyilatkozva egy vezető gleccserkutató, aki nem vett részt a tanulmányban, a „kijózanító” eredményeket „a gleccserek jövőbeli tendenciáinak eddigi legátfogóbb és legszigorúbb elemzésének” nevezte.
Eltűnő istenségek
A gleccserek lassan mozgó jégfolyók, amelyek kulcsszerepet játszanak a világ szinte minden régiójának édesvízzel való ellátásában. A perui Andoktól a nepáli Himalájáig számos közösség számára a gleccserek az istenek otthonának és fizikai megjelenési formáinak is számítanak – jelentőségük messze túlmutat az anyagi létezés értékein. Az ember okozta éghajlatváltozás már most is széles körű gleccserpusztulást okoz, és az utóbbi két évtizedben a veszteség mértéke felgyorsult.
“A gleccserek jelentős csökkenése azt jelenti, hogy nemcsak a táj változásának vagy a természeti erőforrások elvesztésének vagyunk tanúi, hanem azt is, hogy aktívan részt veszünk abban, hogy gyermekeinktől elraboljuk a jövőt. Mit jelentenek a hegyvidéki népek az általunk ismert hegyek nélkül?”
Dr. Pasang Sherpa, antropológus, Brit Kolumbiai Egyetem
Az új kutatás fejlett modellek segítségével előrevetíti a Föld 215 000 gleccserének változását 2015 és 2100 között a legkülönfélébb forgatókönyvek szerint – egy olyan jövőtől kezdve, ahol a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fokon tartani, egészen egy olyan világig, ahol a hőmérséklet eléri a 4 Celsius-fokot. Az eredmények szerint, ha a felmelegedést 1,5C-on tartják, a gleccserek 49 százaléka teljesen eltűnhet 2100-ra – és az ilyen veszteség „legalább fele” 2050 előtt bekövetkezik. A gleccserek az előrejelzések szerint tömegük negyedét is elveszítik, ami a tengerszint 90 mm-es emelkedését okozná.
4 Celsius-fok esetén a gleccserek 83 százaléka veszhet el. Ilyen mértékű felmelegedés esetén a gleccserek az előrejelzések szerint tömegük 41%-át veszítik el, ami a tengerszint 154 mm-es emelkedését eredményezi.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. David Rounce, a pennsylvaniai Pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem adjunktusa a Carbon Briefnek elmondta:
„Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy a tömegveszteség lineárisan függ a hőmérséklet-emelkedéstől, és így a hőmérséklet-emelkedés bármilyen csökkentése jelentősen csökkenti a gleccserek tömegveszteségét és a tengerszint emelkedéséhez való hozzájárulását.”
A tanulmány szerint Alaszka, Grönland perifériája, az Antarktisz és Kanada északi és déli sarkvidéke együttesen a gleccserek által okozott tengerszint-emelkedés 60-65 százalékáért lesz felelős 2100-ra. A kutatás megjegyzi, hogy Ázsia magashegységeiben – amely legalább 800 millió ember vízellátását biztosítja – a gleccserek tömegveszteségének maximuma valószínűleg eltérő ütemben fog bekövetkezni: Délkelet-Ázsiában 2025-30 körül, Közép-Ázsiában 2035-55 körül, Délnyugat-Ázsiában pedig 2050-75 körül éri el a csúcspontját.
Kijózanító
A szerzők szerint a gleccserek olvadására és az ebből eredő tengerszint-emelkedésre vonatkozó előrejelzések ebben az évszázadban lényegesen magasabbak, mint a korábbi becslések. Megjegyzik például, hogy a gleccserek tömegveszteségére vonatkozó előrejelzéseik az alacsony és magas kibocsátású forgatókönyvek szerint 4-8 százalékkal nagyobbak a korábbi becsléseknél.
Rounce a Carbon Briefnek elmondta, hogy ez valószínűleg több tényezőnek köszönhető, többek között annak, hogy a kutatócsoport egy 2021-es tanulmányt használt fel, amely részletesen bemutatta a gleccserek tömegvesztésének az elmúlt két évtizedben világszerte megfigyelt gyorsulását.
Ez a tanulmány nagy felbontású adatokat szolgáltatott arról, hogy a világ minden gleccserére már most is hatással van az éghajlatváltozás – magyarázza Rounce: „Azáltal, hogy modellünket ezekkel az adatokkal kalibráltuk, sokkal teljesebb és részletesebb képet kapunk a gleccserek mai tömegváltozásáról, mint a korábbi modellek esetében, amelyek regionális adatokat vagy korlátozott számú gleccseren végzett helyszíni méréseket használtak.” Emellett a kutatócsoport által használt modellek számos olyan kisléptékű fizikai folyamatot is figyelembe vettek, amelyek ronthatják vagy lassíthatják a gleccserek jégvesztésének ütemét. Ide tartozik például a gleccserek tetején lévő törmelék jelenléte, amely a kutatás szerint egyes esetekben rövid távon csökkentheti a gleccserek tömegveszteségét, de 2100-ra összességében alig van hatása.
Az új kutatást kísérő kommentárban Guðfinna Aðalgeirsdóttir professzor, az Izlandi Egyetem kutatója és Dr. Timothy James, a kanadai Queen’s Egyetem kutatója elismerően nyilatkozik a tanulmányban szereplő részletességről. Azt írják: „Azáltal, hogy a szerzők a modelleredményeket a politikailag releváns évszázad végi átlagos globális hőmérséklet-emelkedés összefüggésében mutatják be, ezzel a regionális tömegveszteséget, a tengerszinthez való hozzájárulást és az elveszett gleccserek számát közvetlenül a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5-2 Celsius-fokos hőmérsékleti határérték betartásának és be nem tartásának következményeihez rendelik, és ezzel egy tragikus történetet mesélnek el.”
Jonathan Bamber professzor, a Bristoli Egyetem vezető gleccserkutatója, aki nem vett részt a kutatásban, szintén megjegyezte a tanulmányban használt módszerek fejlődését. A Carbon Briefnek nyilatkozva azt mondta: „Ez az eddigi legátfogóbb és legszigorúbb elemzés a gleccserek jövőbeli tendenciáiról. Van néhány kijózanító statisztika, például az, hogy a gleccserek fele még 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet esetén is eltűnik 2100-ra. A jelenlegi nemzeti éghajlat-változási vállalások alapján a helyzet sokkal rosszabb lesz, ami komoly következményekkel jár a gleccserek vízellátásától függő közösségekre nézve.”
Hegyi emberek hegyek nélkül
A gleccserek elvesztése a vízkészletekre gyakorolt hatás mellett mélyreható egzisztenciális következményekkel is jár majd a hegyvidéki területeken élő őslakos közösségek számára – mondja Elizabeth Allison professzor, a Kaliforniai Integrál Tanulmányok Intézetének ökológia, spiritualitás és vallás tanszékvezetője, aki szintén nem vett részt a tanulmányban. Szerinte: „A gleccserrel rendelkező hegyek világszerte szentek a közelben élő emberek számára. Az eredmények arra utalnak, hogy a hegyvidéki közösségek mélyreható és példátlan társadalmi, kulturális és spirituális változásokon mennek keresztül, mivel a hegyekben élő istenek és áldásaik úgy érzékelik, hogy elhagyják ezeket a jeges területeket. Amikor eltűnik az a hely, amely körül a társadalmak orientálódnak, gyakran egyéni és kollektív pszichológiai zavarok és társadalmi összeomlás következik. Az alkalmazkodási és enyhítési terveknek tartalmazniuk kell az ilyen pszichoszociális zavarok kezelésére irányuló válaszokat.”
A kulturális és vallási identitás éghajlatváltozásból eredő elvesztése a „veszteség és kár” egyik aspektusa – ez a kifejezés arra utal, hogy a felmelegedés már most is hatással van a közösségekre világszerte, különösen a legkiszolgáltatottabbakra.
A cikket a carbonbrief.org oldalról szemléztük, további részletek a cikkükben olvashatóak.
Kiemelt Kép: Az ember okozta éghajlatváltozás már most is széles körű gleccserpusztulást okoz, és az utóbbi két évtizedben a veszteség mértéke felgyorsult. Kép: US Geological Survey, CC BY-SA 3.0, – Flickr.
