Indonézia gigászi rizs- és cukornádprogramja veszélybe sodorja a pápua esőerdőket
Indonézia keleti peremvidékén, a pápua esőerdők és mocsarak mélyén egy olyan állami projekt bontakozik ki, amelyet kritikusai a világ jelenlegi legnagyobb erdőirtásának neveznek – írja online lapjában a Yale E360. A Food and Energy Estate néven ismert mezőgazdasági gigaberuházás több mint 7 millió hektárnyi – vagyis Maryland állam méretével vetekedő – területet kíván rizs- és cukornádültetvényekké alakítani. Az indonéz kormány célja a teljes élelmiszer- és energiaönellátás megteremtése, ám ennek ára a biológiai sokféleség, a helyi közösségek megélhetése és a kulturális örökség lehet.
Az új elnök látványos belépője
A projekt politikai szimbólummá is vált. Prabowo Subianto, Indonézia új elnöke, egykori tábornok, alig két héttel hivatalba lépése után több mint kétezer kilométert utazott Jakartából a távoli Wanam faluba, hogy személyesen mutassa be elképzelését. A kamerák előtt aratta le az első rizssorokat egy kombájnnal, miközben mezőgazdasági minisztere azt hirdette: az éppen akkor Kínából érkezett óriási földmunkagépek a nép jólétét és az ország élelmiszer-önrendelkezését szolgálják.
Ám a látványos politikai üzenet mögött más valóság húzódik. A wanami őslakosok – egy saját nyelvet beszélő, kis létszámú közösség – rövidesen szembesültek azzal, hogy vadász- és halászterületeiket dózerek szántják fel. A földgépkezelők és katonák érkezéséről előzetesen nem is értesítették őket. Amikor tiltakozni próbáltak, fegyveres katonák közölték velük: a föld az államé, és nincs joguk ellenállni.
A TransFly ökorégió – egyedülálló természeti kincs
A tervezett rizs- és cukornádültetvény a Dél-Pápua tartomány déli részén található TransFly ökorégió szívében helyezkedik el. Ez a vidék nemcsak Indonéziában, hanem globális léptékben is kiemelkedő jelentőségű. A mocsarak, füves területek, erdők és szavannák mozaikos mintázata olyan fajgazdagságot hordoz, amely ritka a bolygón: itt él a bennszülött új-guineai krokodil, a fákon közlekedő kúszóposszum, valamint a világszerte ismert paradicsommadarak számos faja. A vándormadarak számára is létfontosságú pihenőhely ez a térség, hiszen a Szibéria és Ausztrália közötti vonulási útvonal egyik állomása.
A helyi közösségek számára a TransFly nem csupán élettér, hanem identitásuk alapja. A marind törzs és rokon népcsoportjai évezredek óta vadásznak, halásznak és gyűjtögetnek ezen a földön. A tervezett ültetvények azonban a térség ötödét elnyelnék, sőt az indonéz oldalon lévő erdőknek közel felét is.
Katonai erő és vállalati érdekek
A projektet az indonéz védelmi minisztérium és befolyásos üzleti csoportok közösen hajtják végre. A Jhonlin Group, amely hatalmas pálmaolaj-birodalmat működtet, mintegy 2,5 millió hektár rizsföldet kapott fejlesztésre. A Merauke Sugar Group, amelyet az oligarcha Fangiono család birtokol, több mint 1,25 millió hektár cukornádterülethez jutott.
Az infrastruktúrát katonai mérnökök és több ezer katona biztosítja. Az elmúlt hónapokban öt gyalogos zászlóaljat vezényeltek a térségbe, több mint háromezer fővel. Feladatuk „a fejlesztés felgyorsítása” – ám jelenlétük sokak szerint inkább elnyomást jelent, mint támogatást.
Nemzetközi figyelmeztetések és helyi ellenállás
Az ENSZ kilenc különleges jelentéstevője márciusban arról számolt be, hogy a projekt több mint 50 ezer őslakos életét és kultúráját veszélyezteti, miközben a természetes élőhelyek fennmaradását is aláássa. Az őslakos tiltakozások azonban sokszor kriminalizálásba torkollnak: a jogvédők szerint a helyieket gyakran letartóztatják, ha kiállnak földjeik védelmében.
A környezetvédők szerint a projekt a világ legnagyobb jelenlegi erdőirtása. Műholdfelvételek tanúsága szerint már most több mint 55 ezer hektárnyi természetes élőhelyet – erdőt, mocsarat, szavannát – számoltak fel. Az újonnan épülő utak a Trans-Papua főútvonalhoz kapcsolódva tovább gyorsítják az erdők feldarabolódását.
A múlt árnyai – és a jövő bizonytalansága
Prabowo tervei kísértetiesen emlékeztetnek egykori mentorára, Suharto diktátorra, aki az 1990-es években hasonlóan nagyszabású mezőgazdasági projektekkel próbálta megváltoztatni Indonézia élelmiszerellátását. A hírhedt Mega-Rice Project Borneó mocsarait csapolta le, ám a talaj elsavasodott, az ültetvények tönkrementek, a terület pedig ökológiai katasztrófává vált. Sok szakértő attól tart, hogy a meraukei mega-farm ugyanilyen sorsra jut.
A talajvizsgálatok eredményeit a kormány soha nem hozta nyilvánosságra, így a termékenység kérdése bizonytalan. Ha az ültetvények elbuknak, a veszteség nemcsak környezeti, hanem társadalmi is lesz: pusztuló ökoszisztémák, megsemmisült kulturális örökség és földjüktől megfosztott közösségek maradhatnak hátra.
Politikai és etnikai feszültségek
A projekt nemcsak ökológiai, hanem politikai kockázatot is hordoz. A pápua lakosság többsége melanéziai származású és keresztény, míg Indonézia többi része a világ legnagyobb muszlim országát alkotja. A központi kormány és a helyi közösségek közötti viszony évtizedek óta feszült, és bár fegyveres felkelés nem alakult ki olyan mértékben, mint Kelet-Timorban, a Free Papua Movement időről időre támadásokat hajt végre. A mega-farm sokak szerint újabb konfliktusforrássá válhat.
A madarak, amelyek sorsáról a jövő dönt
A TransFly különleges élővilága közül talán a paradicsommadarak szimbolizálják leginkább a térség értékeit. Száz évvel ezelőtt a tollkereskedelem miatt sok fajt a kipusztulás fenyegetett – ma pedig a gigantikus agrárprojekt jelent számukra halálos veszélyt. Egykor még egy különleges hibrid, a Lupton-féle paradicsommadár is innen került elő. Kérdés, hogy ezek a fajok átvészelik-e a bulldózerek és láncfűrészek előrenyomulását.
Az indonéz kormány érvelése világos: az ország a világ negyedik legnépesebb államaként nem függhet az élelmiszer- és energiaimporttól. Ám a megvalósítás módja, az erdőirtás mértéke és az őslakos közösségek jogainak figyelmen kívül hagyása olyan dilemmát teremt, amelyben a rövid távú önellátás ára a hosszú távú ökológiai és társadalmi összeomlás lehet.
A kérdés végső soron az: vajon a meraukei szuperfarm Indonézia büszkeségévé válik, vagy egy újabb ökológiai katasztrófaként vonul be a történelembe?
Kiemelt kép forrás: Wikipedia
