Az éghajlati válság egyre súlyosbodó hatásai a globális egészségügyi rendszereket soha nem látott kihívások elé állítják. A Lancet Countdown legfrissebb jelentése szerint a 2023-as év különösen riasztó rekordokat döntött: a szélsőséges hőhullámok, az extrém szárazság és az ezzel járó betegségek tovább növelik az emberi életet és egészséget fenyegető kockázatokat. Dr. Marina Romanello, a jelentés vezetője, így fogalmazott: „A klímaválság miatt keletkező egészségügyi fenyegetések minden eddiginél komolyabbak. Az elmúlt év ismét számos klímarekordot döntött meg, és olyan kihívásokat teremtett, amelyekkel szemben egyetlen ember vagy gazdaság sincs védve.”
Hőhullámok és a szélsőséges időjárás okozta egészségügyi válság
Az extrém hőhullámok súlyosan érintik az idősebb generációkat: a jelentés szerint a 65 éven felüli korosztályban a hőség okozta halálesetek 2023-ban 167%-kal emelkedtek az 1990-es évekhez képest. Miközben az idősödő társadalmak természetes módon növelnék a hőséggel összefüggő halálesetek számát, a klímaváltozás nélkül ez a növekedés csupán 65% lenne. Az extrém hőség nemcsak az idősek életét veszélyezteti, hanem az alvási nehézségek számát is növeli: 2023-ban az átlagos alvási veszteség 6%-kal emelkedett a korábbi évtizedekhez képest, ami a fizikai és mentális egészségre is kihatással van.
Élelmiszer-bizonytalanság és a fertőző betegségek terjedése
Az éghajlatváltozás következtében az élelmiszer-biztonság is egyre aggasztóbb kihívássá válik. A jelentés szerint 2023-ban 151 millió ember volt kénytelen szembesülni a mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-bizonytalansággal, ami jelentős veszélyt jelent az alultápláltság és más egészségügyi problémák miatt. A száraz időszakok és a megnövekedett hőmérséklet kedvezőtlen körülményeket teremtettek, amelyek számos fertőző betegség, például a dengue-láz, a malária és a nyugat-nílusi vírus terjedését is felgyorsítják.
Környezetkárosító tevékenységek és fosszilis energiahordozók
A jelentés rávilágít arra is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a globális energiatermelésben, és 2023-ban az energiaiparhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás újabb történelmi csúcsot döntött. A kibocsátások mértéke 2022-höz képest további 1,1%-kal emelkedett, és a fosszilis energiaforrások aránya az összes energiafogyasztáson belül elérte a 80,3%-ot. Ez a tendencia nemcsak az éghajlati válság fokozódását eredményezi, hanem a jövő egészséges életfeltételeit is veszélyezteti. António Guterres, az ENSZ főtitkára éles kritikával illette a helyzetet: „A rekordmagas kibocsátások rekordméretű egészségügyi fenyegetéseket jelentenek. Az éghajlati tétlenség járványát meg kell gyógyítanunk az emissziók csökkentésével és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolásával.”
Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai a mérsékelt égövi országokban
Az éghajlati válság hatásai már a mérsékelt égövi országokban is érezhetők, amelyek sokáig kevésbé voltak kitéve a szélsőséges időjárás káros következményeinek. A 2013 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Királyságban a hőséggel összefüggő halálesetek száma átlagosan kilenc halálesetre emelkedett 100 000 lakosonként. Ezen túlmenően 2023-ban mintegy 8,5 millió munkaórát vesztettek el a dolgozók hőstressz miatt. Dr. Lea Berrang Ford, a brit Egészségbiztonsági Ügynökség Klímaváltozás és Egészségbiztonsági Központjának vezetője kiemelte, hogy a klímaváltozás nem csupán a jövő fenyegetése, hanem már jelenleg is súlyos egészségügyi kockázatot jelent mind belföldön, mind világszerte.
Jövőbeli kilátások és az egészségügyi döntések szerepe
A klímaválság nyomán egyre világosabb, hogy az egészségügyi döntések szoros összefüggésben állnak az éghajlati célokkal. Dr. Josh Foster, a King’s College London emberi környezetfiziológia tanszékének oktatója szerint a jelentés „riasztó” trendjei arra figyelmeztetnek, hogy ha nem lépünk fel hatékonyabban az éghajlatváltozás ellen, egyre több tömeges halálesettel kell majd számolnunk, különösen az idősebb korosztályokban. A klímaváltozás már most is érzékelhető hatásai hosszú távon csak fokozódni fognak, ha nem történik gyors és határozott intézkedés. Ahogy Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója is fogalmazott: „A klímaválság egyúttal egészségügyi válság is.”
(The Guardian)