2022 márciusában az Antarktiszon rendkívüli hőhullámot tapasztaltak. A Kelet-Antarktisz nagy részén a hőmérséklet 40 °C-kal meghaladta a normális értéket, megdöntve a hőmérsékleti rekordokat. Ez volt a világon valaha feljegyzett legintenzívebb hőhullám. Az esemény annyira megdöbbentő és ritka volt, hogy egy 54 fős kutatócsoport Jonathan Wille svájci klimatológus vezetésével nagyszabású globális kutatási projektet indított, hogy megfejtsék az okokat és az okozott károkat. A Phys.org magazinban röviden összefoglalták az ebből készült tanulmányt.

La Niña körülmények között az Indonézia melletti trópusi hőség az Indiai-óceán feletti égboltra ömlött. Ezzel egyidejűleg Afrika déli részéről kelet felé pulzáló, ismétlődő időjárási hullámvölgyek keletkeztek. Ezek a tényezők együttesen egy késői, indiai-óceáni trópusi ciklonszezont eredményeztek, 2022 február vége és március vége között 12 trópusi vihar tombolt. Öt vihar trópusi ciklonná gyorsult fel, melyek némelyikéből származó hő és nedvesség összecsapott. Egy kanyargó sugáráramlat felvette ezt a levegőt, és gyorsan a bolygón keresztül az Antarktiszra szállította azt. Ausztrália alatt ez az áramlat szintén hozzájárult egy magasnyomású rendszer keleti átvonulásának megakadályozásához. Amikor a trópusi levegő összeütközött ezzel az úgynevezett blokkoló magasnyomással, ami a Kelet-Antarktisz felett valaha megfigyelt legintenzívebb légköri folyót eredményezte, a trópusi hőt és nedvességet dél felé, az antarktiszi kontinens belseje felé sodorva. 

Az esemény hatására a sérülékeny Conger jégtakaró végül összeomlott. A hőhullám szerencsére márciusban csapott le, amikor az Antarktisz átvált a sötét, rendkívül hideg télre, így a hatás nem volt katasztrofális. Ha azonban egy jövőbeli hőhullám nyáron érkezik a következmények katasztrofálisak lehetnek. A hőhullám csúcspontján a Kelet-Antarktiszon 3,3 millió négyzetkilométert – körülbelül India nagyságú területet – érintette a hőhullám, aminek következtében kiterjedt esőzés és a felszíni olvadás történt a part menti területeken. A szárazföld belsejében azonban a trópusi nedvesség hó formájában hullott le, aminek a súlya ellensúlyozta az Antarktiszon az év során bekövetkezett jégveszteséget. Ez átmeneti kegyelmet adott az Antarktisz hozzájárulásának a globális tengerszint-emelkedéshez.

A rendkívüli hőhullám megmutatja, hogy a trópusi időjárási események hogyan befolyásolhatják a hatalmas antarktiszi jégtakarót. A hőhullám tovább csökkentette a tengeri jég kiterjedését, amely már így is rekordalacsony volt. A tengeri jég elvesztése idén tovább fokozódott, ami a valaha mért legalacsonyabb nyári és téli tengeri jégszintet eredményezte. Ez azt mutatja, hogy az egyik évben bekövetkezett zavarok hogyan súlyosbíthatják a helyzetet a későbbi években. Az esemény azt is megmutatta, hogy a trópusi hőség hogyan válthatja ki az instabil jégtáblák összeomlását. Az úszó jégtáblák nem járulnak hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez, de gátként hatnak a mögöttük lévő jégtáblákra, amelyek viszont hozzájárulnak.

A kutatás kiszámította, hogy az Antarktiszon az ilyen hőmérsékleti anomáliák évszázadonként körülbelül egyszer fordulnak elő, de arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás hatására gyakrabban fognak előfordulni.

Az eredeti cikk teljes terjedelmében angol nyelven itt olvasható: https://phys.org/news/2024-01-antarctica-totally-blew-minds-scientists.html