A 1,5 fokos felmelegedési határérték betartása „technikailag lehetséges, de politikailag lehetetlen” – állítja egy tudós. Az Associated Press hírügynökség több mint három tucat tudóssal beszélgetett arról, hogy mit jelentenek a megdöntött rekordok. A legtöbben azt mondják, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulásától tartanak, amely már most is az iparosodás előtti idők óta bekövetkezett 1,5 fokos növekedés határán van. A tudósok szerint a levegő és a víz felmelegedése miatt a halálos és költséges hőhullámok, áradások, aszályok, viharok és erdőtüzek intenzívebbé és valószínűbbé válnak.
Az éghajlat furcsán viselkedett 2023-ban
A globális átlaghőmérséklet valamivel több mint 0,15 fokkal megdöntötte a korábbi rekordot – derül ki a két vezető amerikai tudományos ügynökség, a brit meteorológiai szolgálat és egy klímaszkeptikus által alapított magáncsoport pénteken közzétett számításaiból. A számításokat készítő tudósok közül többen is azt mondják, hogy az éghajlat furcsán viselkedett 2023-ban.
A kérdés, hogy vajon az ember okozta klímaváltozás és a természetes El Nino mellett történt-e valamiszokatlan esemény, vagy „valami szisztematikusabb dolog van a háttérben”, ahogy Gavin Schmidt, a NASA éghajlatkutatója fogalmazott – beleértve a felmelegedés sokat vitatott felgyorsulását is. A részleges válasz csak késő tavasszal vagy kora nyáron érkezhet meg. Ekkorra várható az erős El Nino – a Csendes-óceán vizének ciklikus felmelegedése, amely hatással van a globális időjárási mintákra – várhatóan elhalványul. Ha az óceánok hőmérséklete, beleértve a mélyvizeket is, a nyár folyamán is rekordokat dönt, mint például 2023-ban, az baljós jel lenne – mondják.
Az AP kérdéseire válaszoló tudósok szinte mindegyike a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázokat tette felelőssé azért, hogy a világ olyan hőmérsékletet ért el, amilyet az emberi civilizáció valószínűleg még soha nem látott. Az El Nino a második legnagyobb tényező, és az egyéb körülmények messze lemaradnak mögötte – mondják.
Schmidt, a NASA klímatudósa szerint a 2023-as év nagyon furcsa volt. Schmidt és Samantha Burgess, az európai Kopernikusz Klímaszolgálat igazgatóhelyettese szerint ennek egyik része az időzítés. A 2023-as nagy melegedés jóval később kezdődött, ami múlt hét elején 1,48 fokos felmelegedést jelzett az iparosodás előtti időkhöz képest. A hőmérséklet jellemzően késő télen és tavasszal a legmagasabb a normálisnál, a 2023-as év legmagasabb hőmérséklete azonban június körül kezdődött, és hónapokig rekordmagasságban maradt.Burgess szerint az óceánok mélyének hője, ami a globális hőmérséklet egyik fő tényezője, hasonlóan viselkedett.
A globális felmelegedés folyamatos, a 1,5 fok alatti cél nem tartható
James Hansen, a NASA volt éghajlatkutatója tavaly azt állította, hogy a felmelegedés felgyorsul, mások szerint azonban stabil és régóta előre jelzett növekedés tapasztalható és várható. Russ Vose, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Nemzeti Környezeti Információs Központjainak globális megfigyelési vezetője szintén a felmelegedés felgyorsulását látja. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) számításai szerint 2023-ban a Föld átlaghőmérséklete 15,08 Celsius-fok lesz. Ez 0,15C-kal melegebb, mint az előző, 2016-ban felállított rekord, és 1,35C-kal melegebb, mint az iparosodás előtti hőmérséklet. A NASA és az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala a 19. század közepe óta tartó felmelegedést valamivel magasabbra, 1,39 C-ra, illetve 1,46 C-ra becsülte. A feljegyzések 1850-ig nyúlnak vissza. A Meteorológiai Világszervezet a pénteken bejelentett méréseket a hónap elején közzétett japán és európai számításokkal kombinálva 2023-ra 1,45 Celsius-fokkal melegebbet jelzett az iparosodás előtti hőmérsékletnél.
Az éghajlatkutatók közül sokan kevés reményt látnak arra, hogy a 2015-ös párizsi megállapodásban megfogalmazott 1,5 fokos célnál megállítható a felmelegedés.
Jennifer Francis, a Woodwell Klímakutató Központ tudósa nem tartja reálisnak, hogy a felmelegedést több év átlagában 1,5 fokra lehet korlátozni. Véleménye szerint „ez technikailag lehetséges, de politikailag lehetetlen”. Hasonló véleményen van Katharine Hayhoe, a The Nature Conservancy vezető kutatója is: „Az éghajlatváltozás elleni fellépés lassúsága és az azt katalizáló folyamatos dezinformáció soha nem a tudomány vagy akár a megoldások hiányáról szólt: mindig is a politikai akarat hiányáról szólt és szól”.
Mind a NASA, mind a NOAA szerint az elmúlt 10 év – 2014 és 2023 között – az általuk mért 10 legmelegebb év volt. Az elmúlt nyolc évben ez a harmadik alkalom, hogy globális melegrekordot döntöttek. Natalie Mahowald, a Cornell Egyetem éghajlatkutatója szerint „ez csak ízelítő abból, hogy mire számíthatunk a jövőben, különösen, ha továbbra sem sikerül elég gyorsan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást”.
Kim Cobb, a Brown Egyetem éghajlatkutatója így fogalmazott: „Az 1990-es évek eleje óta aggódom. Most jobban aggódom, mint valaha. Aggodalmam minden olyan évvel nő, amikor a globális kibocsátás a rossz irányba halad.”