A probléma ezzel, hogy a tengerek alakítják leginkább a globális időjárási mintákat, és az éghajlati válság is jelentősen kötődik ehhez – erről cikkezik a The Guardian online lapja. A világ óceánjai 2022-ben a valaha mért legmelegebb értéküket mutatták, ami azt jelenti, hogy az emberi eredetű kibocsátások már rendkívül mélyreható változásokat okoztak a bolygó éghajlatában. Az üvegházhatású gázok kibocsátása által csapdába ejtett többlethő több mint 90%-át az óceánok nyelik el. Az 1958-ban kezdődő feljegyzések az óceánok hőmérsékletének feltartóztathatatlan emelkedését mutatják, a felmelegedés 1990 után felgyorsult.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A tengerek felszíni hőmérséklete nagyban befolyásolja a világ időjárását. A melegebb óceánok hozzájárulnak a szélsőséges időjárási viszonyok felerősödéséhez, ami intenzívebb hurrikánokhoz és tájfunokhoz vezet, és több nedvességet eredményez a légkörben, ami intenzívebb esőzéseket és áradásokat okoz. A melegebb víz kitágul, ami megemeli a tengerszintet és veszélyezteti a part menti városokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Az óceánok hőmérsékletét sokkal kevésbé befolyásolja az éghajlat természetes változékonysága, mint a légkör hőmérsékletét, így az óceánok a globális felmelegedés kétségbevonhatatlan mutatói.

Az adatok véglegesítése urán, várhatóan a tavalyi lesz a negyedik vagy ötödik legmelegebb év a felszíni levegő hőmérsékletét illetően. 2022-ben sorozatban harmadszor fordult elő La Niña, amely a Csendes-óceánon összpontosuló, a globális időjárási mintákat befolyásoló, szabálytalan éghajlati ciklus hűvösebb szakasza. Várhatóan amikor az El Niño visszatér, a globális levegő-hőmérséklet még magasabbra emelkedik.

Az új óceáni hőelemzést készítő nemzetközi tudóscsoport arra a következtetésre jutott: „A Föld energia- és vízkörforgása az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt alapvetően megváltozott, ami a Föld éghajlati rendszerében átható változásokat idézett elő”.

John Abraham professzor, a minnesotai St Thomas Egyetem munkatársa, a tanulmányt készítő csoport tagja elmondta: „Ha a globális felmelegedést akarjuk mérni, akkor azt kell mérni, hogy az hová összpontosul, és ennek több mint 90%-át az óceánok veszik fel.

„Az óceánok mérése a legpontosabb módja annak, hogy megállapítsuk, mennyire van kibillentve bolygónk egyensúlya. Az óceánok felmelegedése miatt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok alakulnak ki, és ennek óriási következményei vannak az egész világon” – teszi hozzá.

Michael Mann professzor, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa, aki szintén tagja a kutatócsoportnak, elmondta: „Az óceánok felmelegedése azt jelenti, hogy nagyobb a lehetőség nagyobb mennyiségű csapadékra, mint amit az elmúlt évben Európában, Ausztráliában és jelenleg az Egyesült Államok nyugati partvidékén láttunk.”

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal hétfőn közzétett kutatása kimutatta, hogy a 2022-es év számos szélsőséges időjárási eseményét valószínűbbé és intenzívebbé tette az éghajlati válság, mint például a heves esőzések, amelyek pusztító áradásokat okoztak Csádban, Nigerben és Nigériában.

Az óceánok hőmérsékletének megbízható mérései 1940-ig nyúlnak vissza, de valószínű, hogy az óceánok most érték el az elmúlt 1000 év legmelegebb hőmérsékleti értéküket, és gyorsabban melegszenek fel, mint az elmúlt 2000 évben bármikor.

A kutatók azt is elmondták: „Az északi féltekén egyre gyakrabban fordulnak elő rekordokat döntő hőhullámok és aszályok, ami összhangban van a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán középső szélességi körének intenzív óceánfelmelegedésével”. Az óceánok felmelegedése és a szélsőséges időjárásra gyakorolt hatása mindaddig fokozódni fog, amíg az emberiség el nem éri a nettó nulla kibocsátást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Októberben a Meteorológiai Világszervezet arról számolt be, hogy az összes fő üvegházhatású gáz – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja rekordmagasságot ért el.

További részletek a The Guardian cikkében olvashatók.