Apokaliptikus, teniszlabda méretű jégesők zúdultak a héten Katalónia egyes részeire, betörve az autók ablakait és több tucat embert megsebesítve. Tragikus módon egy 20 hónapos csecsemő is meghalt, miután egy lezuhanó jégdarab eltalálta.
A jégszemek – némelyikük akár 11 cm széles is lehetett – a legnagyobbak, amelyeket a régióban két évtizede regisztráltak. Egy a Nature folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmány szerint azonban a változó időjárási minták miatt gyakoribbá válhatnak az ehhez hasonló viharok. Ebben az elemzésben a Berni Egyetem, az Új-Dél-Walesi Egyetem és a Karlsruhei Technológiai Intézet tudósai azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a jégesőkre.
A kutatás főbb megállapítása a következő: a legtöbb régióban a jégesők súlyossága várhatóan növekedni fog az éghajlatváltozással.
A zivatarok során a széllökések a légkörbe vízcseppeket szállítanak. Ha a levegő elég hideg, ezek a cseppek megfagynak, de nem hullanak le azonnal, hanem a légkörben még egy darabig a légmozgással tovább közlekednek, miközben további régeben vízpára fagy rájuk. Ahogy a levegőből származó nedvesség összegyűlik a fagyott cseppek külső oldalán, azok megnőnek. Egy jégszem addig növekszik, amíg a felhőáramlat, amely megtartja, már nem tudja fenntartani.
Az éghajlatváltozás valószínűbbé teszi ezeket a feltételeket, mivel a melegebb levegő több vízgőzt tartalmaz. Az időjárási minták változásával az erőteljes viharok és a heves felhőszakadások is valószínűbbé válnak.
Bár a Föld felmelegedésével az „olvadáspont” – az a magasság, ahol a jégeső elkezd olvadni, mielőtt a földbe csapódna – emelkedni fog, ez nem fogja megakadályozni a hatalmas jégesők kialakulását. Míg a kisebb szemek elolvadnak, a nagyobbak gyorsabban esnek, így nem mindig tudnak felolvadni, mielőtt elérnék a földet.
(Via Euronews)
Kiemelt Kép: Jégeső után – David Trinks
