A bálnák az óceán legnagyobb és legintelligensebb élőlényei. Azonban egy most publikált kutatás szerint kiderült, hogy több tonna szén-dioxidot is megkötnek a légkörből, ami a tanulmány szerint 1 billió (1 000 000 000 000) dollár gazdasági értékű szolgáltatással egyenértékű – olvasható az UNEP, az ENSZ környezetvédelmi programjának honlapja.
Eddig a bálnák védelmét fajmegóvási szempontból támagatták. Az IMF kutatása azonban rámutat, hogy a bálnák védelmének pénzbeli ösztönzője is van, mivel kiderült, hogy a bálnák fontos természetes megoldást jelentenek az emberi kibocsátásból származó szén-dioxid jelentős mennyiségének megkötésére.
„A bálnák szén-dioxid-megkötési potenciálja valóban megdöbbentő” – áll a jelentésben. „Óvatos becsléseink szerint egy átlagos nagybálna értéke a különböző tevékenységei alapján több mint 2 millió dollár, a jelenlegi nagybálna-állomány esetében pedig könnyen meghaladja az 1 billió dollárt.”
A bálnák hosszú, némelyikük akár 200 évig is tartó élete során szén-dioxidot halmoznak fel a testükben. Amikor elpusztulnak, az óceán fenekére süllyednek, és magukkal viszik azt a mélybe. A tanulmány szerint egy-egy nagybálna átlagosan 33 tonna szén-dioxidot köt meg. Egy fa ugyanezen időszak alatt csak egy bálna szén-dioxid felvételének 3 százalékára képes.
Ahol bálnák vannak, ott a fitoplankton is megtalálható. Ezek az apró élőlények termelik minden második lélegzetvételünket, Mivel ők termelik a légkörben lévő oxigén legalább 50 százalékát. Emellett mintegy 37 milliárd tonna szén-dioxidot, azaz négy amazóniai erdő területű szén-dioxidot kötnek meg. A bálnaürülék sokszorozó hatással van a fitoplanktonra, mivel vasat és nitrogént tartalmaz, vagyis azokat az elemeket, amelyekre a fitoplanktonnak szüksége van a növekedéshez; tehát minél több bálna, annál több oxigén.
„A jelentés megállapításai világosan megmutatják, hogy milyen elképesztő kapcsolatrendszer van a bolygónkon élő legapróbb és legnagyobb élőlények között is, és hogy mennyire fontos megérteni ezeket az összetett kapcsolatokat, nemcsak a természet belső értéke miatt, hanem azért is, mert a természet létfontosságú szerepet játszik abban, hogy mi is életben maradjunk” – mondta Doreen Robinson, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vadvilág-szakértője.
A bálnapopuláció ma már csak töredéke annak, amekkora egykor volt. A biológusok becslése szerint valamivel több mint 1,3 millió bálna él az óceánokban, ami a bálnavadászat előtti 4-5 milliós számuk negyedét jelenti. Egyes fajok, mint például a kék bálna, csupán 3 százalékát teszik ki a korábbi állománynak. A bálnapopulációk megőrzése és védelme érdekében csökkentenünk kell a bálnákat fenyegető számos veszélyt a tengereinkben.
Ennek egyik módja az lenne, ha az ENSZ REDD erővédelmi programmodelljének alkalmazása. Ebben felismerve, hogy az erdőirtás a szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékáért felelős, az ENSZ REDD-programja ösztönzőket nyújt az országoknak, hogy megőrizzék erdeiket, és így tartsák távol a szén-dioxidot a légkörből.
„Hasonló módon pénzügyi mechanizmusokat hozhatunk létre a világ bálnapopulációinak helyreállítása érdekében” – mondták a jelentés szerzői. „A támogatások vagy más kompenzáció formájában nyújtott ösztönzők segíthetnék azokat, akiknek a program miatt jelentős költségei keletkeznek. Például a hajózási társaságokat kompenzálni lehetne a bálnákat gyakorta elpusztító ütközések kockázatának csökkentése érdekében módosított hajóútvonalak költségeiért.”
Mivel a Párizsi Megállapodás jövőre lép hatályba, és az éghajlatváltozás hatásai egyre jobban érvényesülnek, most kell megelőznünk vagy visszafordítanunk a globális bálnapopulációkat érő károkat. A kutatók becslései szerint, ha nem találunk új módszereket, több mint 30 évbe telne megduplázni a jelenlegi bálnák számát, és több generációra lenne szükség ahhoz, hogy visszaálljon a bálnák száma a bálnavadászat előtti szintre. „A társadalom és saját túlélésünk nem engedheti meg magának, hogy ilyen sokáig várjon” – mondták.
Kiemelt kép: Bálna az óceánban – Dmitry Osipenko