Az Egyesült Államok 47. elnökévé választották a Republikánus párt jelöltjét, Donald Trumpot, aki legyőzte Demokrata ellenfelét, Kamala Harrist. Trump választási győzelme – amit sokan „történelmi visszatérésként” emlegetnek – komoly aggodalmakat váltott ki a klímavédelmi szakértők körében, hiszen az előző elnöki ciklusa alatt végzett politikai intézkedései már akkor is a környezetvédelmi szabályozások lazítását célozták – erről közölt cikket és szakértői véleményeket a carbonbrief.org.
Trump első elnöki ciklusában, 2017 és 2021 között, visszavonta a klímavédelmi intézkedések jelentős részét, és kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből. A kampánya során egyértelművé tette, hogy amennyiben újra elnökké választják, ugyanezt az irányvonalat követné. Újra előszeretettel használta a „drill, baby, drill” szlogent, ami az olajfúrások és fosszilis energiahordozók melletti elköteleződését hangsúlyozza. Továbbá bejelentette, hogy megszüntetné az általa „green new deal”-ként emlegetett környezetvédelmi intézkedések támogatását, melyek lényegében a 2023-as Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act) klímára és fenntarthatóságra vonatkozó előírásaira utalnak.
A Trump-adminisztráció visszatérése a hatalom csúcsára várhatóan jelentős károkat okozhat az amerikai klímavédelmi célok elérésében. A Carbon Brief elemzése szerint Trump politikája akár 4 milliárd tonnával növelheti az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig, amennyiben Biden jelenlegi politikájával szemben ez az irány marad érvényben.
A szakértők véleménye: aggályok és remények
Trump győzelmét követően több vezető klímatudós, szakpolitikai elemző és kampányvezető fejezte ki aggodalmát az amerikai klímavédelem jövője kapcsán. Íme néhány fontosabb megszólalás, amely az új elnöki ciklus klímavédelmi vonatkozásait értékeli.
Katharine Hayhoe, a klímavédelem elismert tudósa, szerint minden egyes cselekedet számít a klímaváltozás elleni harcban, ezért a várható „szembeszél” ellenére is létfontosságú, hogy tovább folytassuk az erőfeszítéseket. Ezzel a mondatával arra kívánt rámutatni, hogy az egyéni és közösségi szintű cselekvések mindenképpen hozzájárulnak a klímavédelem ügyéhez, függetlenül attól, hogy a legfelső szinteken milyen politikai döntések születnek.
Jason Bordoff, a Columbia Egyetem energia- és környezetpolitikai kutatója, úgy véli, hogy Trump második elnöki ciklusának egyik legjelentősebb következménye az Inflációcsökkentési Törvény klímapolitikai vonatkozásaira lesz. Ez a törvény kulcsfontosságú mérföldkőnek számított Biden elnök hivatali ideje alatt, hiszen ennek révén növekedtek a zöld energia beruházásai és ösztönzési intézkedései, amelyek nélkül az USA klímasemlegességi törekvései is komoly csapást szenvedhetnek.
Joeri Rogelj, az éghajlatváltozás tudósa, hangsúlyozta, hogy a tudomány figyelmen kívül hagyása végül súlyos következményekkel jár, hiszen a klímaváltozás fizikai valósága – például az extrém időjárási események – „kemény korrekciót” kényszerít majd ki az esetlegesen helytelen politikai döntéseken keresztül.
Li Shuo, nemzetközi klímaügyi kampányvezető Kínából, arra figyelmeztetett, hogy Trump győzelme kétségtelenül rossz hír az Egyesült Államok klímavédelmi célkitűzései számára. Ennek fényében más országoknak kell majd előlépniük és pótolniuk a várható hiányt az amerikai klímavédelmi intézkedések terén.
Mo Adow, a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szervezet vezetője, arra hívta fel a figyelmet, hogy végső soron senki sem menekülhet a klímaváltozás következményei elől – még Donald Trump sem. Ez egy fontos üzenet mind az amerikai, mind a globális közvélemény számára, hiszen a klímaváltozás hatásai világméretűek, és minden országra, közösségre hatással lesznek.
Alden Meyer, klímapolitikai szakértő, hangsúlyozta, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok bel- és külpolitikai klímaszabályozása szélsőséges bizonytalansággal néz szembe. A multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés szintén súlyos kihívások elé nézhet.
Navroz K Dubash, az indiai klímapolitikai szakértő kiemelte annak fontosságát, hogy a világ ne próbáljon meg alkalmazkodni az Egyesült Államok politikai ingadozásaihoz, hanem önállóan, következetes módon folytassa klímavédelmi törekvéseit. Az Egyesült Államok szerepe fontos, de a nemzetközi klímapolitikának stabil és folyamatos irányt kell követnie, függetlenül az egyes országok belpolitikai változásaitól.
Camilla Born MBE, klímapolitikai tanácsadó, úgy véli, hogy Trump győzelme jelentős űrt hagy a nemzetközi klímavédelmi politikában, amelyet most más országoknak és nemzetközi szervezeteknek kell betölteniük. Ez az űr nemcsak bizalomhiányt eredményezhet, hanem lassíthatja a zöld energiára való áttérést, és növelheti a piaci bizonytalanságokat is.
Tasneem Essop, a globális klímavédelmi mozgalom egyik meghatározó alakja kijelentette, hogy a klímavédelem hívei továbbra is kitartóan küzdenek majd, bármilyen akadályokkal is kelljen szembenézniük. A Trump-féle visszalépés nem gyengíti elhatározásukat, sőt, csak még elszántabbá teszi őket.
Az USA és a világ jövője
Trump második elnöki ciklusa alapvető változásokat hozhat az Egyesült Államok klímapolitikájában és globális szerepében. Ahogy a klímatudósok és aktivisták véleményeiből kiderül, a következő négy év meghatározó lesz mind az amerikai, mind a nemzetközi klímavédelmi célok megvalósulása szempontjából. A klímaválság valósága azonban nem fog változni, és a világ nem várhat egy ország politikai változásaira: az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatása elkerülhetetlen, és minden országnak vállalnia kell a saját részét ebben a harcban. A teljes cikket és a szakértők bővebb véleményét a carbonbrief.org oldalán olvashatják el.
