Az éghajlatváltozás és az El niño együttes hatása a felelős
A globális éghajlati válság újabb aggasztó mérföldkőhöz ért 2023 szeptemberében, amikor a bolygó hőmérséklete rekordmagasságba emelkedett. A szeptemberi hőmérsékleti rekordot „teljesen elképesztőnek” nevezte egyik tudós, miközben az éghajlati válság mélyítésének okait is azonosította. A két fő tényező, amelyek a rekordmeleget kiváltották, a szén-dioxid-kibocsátás és az El Niño esemény gyors bekövetkezése volt.
Szeptember hőmérséklete 0,5 Celsius-fokkal meghaladta az előző rekordot, ami a valaha mért legnagyobb hőmérséklet-ugrást jelentette. A hónap átlaghőmérséklete körülbelül 1,8 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest. A méréseket és az abban regisztrált kiugrást az európai és japán tudósok adatai is megerősítették.
A rekordhőmérsékletet két fő tényező okozta. Az első az emberi tevékenységek által okozott szén-dioxid-kibocsátás volt, amely fokozatosan melegíti a bolygót. A második tényező az El Niño esemény gyors megfordulása volt. Az előző három évben a Csendes-óceánon La Niña-állapotok uralkodtak, ami enyhe hűléshez vezetett. Azonban mostanra az El Niño visszatért, felszabadítva az óceánokban tárolt hőt, és emelkedésnek indította a hőmérsékletet.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth éghajlati adatprojekt munkatársa szerint: „A szeptember – klímakutatóként szakmai véleményem szerint – teljesen elképesztően ‘banánszerű’ volt.” Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet éghajlatkutatója szintén meglepőnek nevezte az eseményeket, és azt mondta: „Még mindig nehezen tudom felfogni, hogy egyetlen év hogyan ugorhat meg ennyire az előző évekhez képest.”
A hőhullámok és erdőtüzek globálisan terjedtek, rekordmeleg volt többek között Franciaországban, Németországban és Lengyelországban is. Az Egyesült Királyságban az eddigi legmelegebb szeptembert regisztrálták az 1884-ig visszanyúló adatok alapján.
Ausztráliában a helyzet különösen súlyos volt, ahol a maximális hőmérséklet sok területen 3 és 5 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghoz képest. A csapadékhiány pedig szárazságot okozott, amely súlyos problémákat jelentett.
Bár az ember okozta globális felmelegedés és az El Niño a fő okok a rekordhőmérsékletekhez, más tényezők is hozzájárulhatnak a kisebb mértékű emelkedéshez. Ezek közé tartozik a napciklus fellendülése, a hajózás és az ipar napfényt blokkoló kénkibocsátásának csökkentése, valamint egy vulkánkitörés Tongán, amely nagy mennyiségű vízgőzt szabadított fel, amely megkötötte a hőt.
Samantha Burgess, az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának munkatársa figyelmeztetett: „A szeptemberben megfigyelt, az évszakhoz képest példátlanul magas hőmérséklet elképzelhetetlen mértékben döntötte meg a korábbi rekordokat. A 2023-as év lesz eddig a legmelegebb, és körülbelül 1,4 Celsius-fokkal az iparosodás előtti átlaghőmérséklet felett lesz. Két hónappal [az ENSZ klímakonferenciája] Cop28 előtt még soha nem volt ennyire sürgős az ambiciózus éghajlat-változási intézkedések meghozatala.” A tudósok hangsúlyozzák, hogy az El Niño hatás sajátossága miatt a 2024-es év még a mostaninál is melegebb lehet, mivel jellemzően a jelenség a kezdeti évet követő második évben melegíti fel a földet a leginkább.
A tudósok szerint az idei rekordok már egy évtized múlva normális eseményekké válhatnak, hacsak nem történik drámai változás az éghajlatvédelmi intézkedések terén. Az egyetlen kritikus intézkedés, amelyet a kutatók kihangsúlyoznak, a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének nullára csökkentése. Az idő fogy, és a bolygónak sürgősen cselekednünk kell az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.
