Az klímaszakértők szerint a globális felmelegedés hosszú távú, 1,5 Celsius-fokon belüli korlátozására irányuló globális erőfeszítéseket nem teljesítjük. A hónapok óta tartó, példátlan szárazföldi és tengeri hőmérsékleti csúcsok ellenére sem sikerült a nemzeti kormányzatoknak ehhez mérhető ambiciózus célokat kitűzniük. A hőmérséklet emelkedésével a környezetvédők és a tudósok egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat az éghajlatváltozás szörnyű következményei miatt. Az eszkalálódó válság következményei a világ különböző régióiban, Észak-Amerikától Ázsiáig már tapasztalhatóak és nyilvánvalóak. Ebben az összefoglalóban a közelmúltban rekordokat döntögető hőmérsékleti csúcsokat és a világ különböző részeire gyakorolt hatásukat vizsgáljuk, rávilágítva az azonnali cselekvés sürgős szükségességére, a nemrégen a Reuters oldalán megjelent írás apropóján.
Az emelkedő hőmérsékletek:
Június elején, egy időben a COP éves éghajlati tárgyalásokra készülve Bonnban, a Copernicus Climate Change Service (C3S) arról számolt be, hogy a globális felszíni levegő átlaghőmérséklete folyamatosan meghaladja a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket. Ez volt az első alkalom, hogy az északi félteke június 1-jén kezdődő nyári időszakában ilyen hőmérsékletet értek el. Emellett a tengerek hőmérséklete áprilisban és májusban is rekordmagasságba emelkedett.
Sarah Perkins-Kirkpatrick, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem klimatológusa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincs elég idő hatékony intézkedésekre, ami elősegíthetné a szükséges változásokat. Hangsúlyozta, hogy a jelentős átalakulásokhoz időszenzitív, és ebből az időből mostanra kifogytunk.
Észak-Amerikára és Ázsiára gyakorolt hatás:
Az éghajlatváltozás hatásai eddig leginkább Észak-Amerikában és Ázsiában jelentkeztek. Észak-Amerika egyes részein a hőmérséklet az évszakos átlagot 10 Celsius-fokot is meghaladóan emelkedett, ami szélsőséges hőhullámokat okozott. Az ezt követő erdőtüzek Kanadában és az Egyesült Államok keleti partvidékén hozzájárultak az egészségre ártalmas levegőminőség kialakulásához, ami a becslések szerint rekordot jelentő 160 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással párosult.
Indiában, amely az egyik legérzékenyebb éghajlatváltozási régióként ismert, a tartósan magas hőmérséklet miatt megugrott a halálesetek száma. Spanyolországban, Iránban és Vietnamban is szélsőséges hőséget tapasztaltak, ami miatt úgy tűnik, hogy a korábbi években tapasztalt halálos nyarak rendszeressé válhatnak.
A Párizsi Megállapodás és a jövőbeli előrejelzések:
2015-ben a világ országai elkötelezték magukat az úgynevezett Párizsi Megállapodás mellett, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlagos hőmérsékletet meghaladó, maximum 1,5 Celsius-fokon belüli értékére korlátozzák. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) azonban 66%-os valószínűséggel jósolja, hogy az éves átlag már a 2027-ig terjedő időszakban is legalább egy teljes évben meg fogja haladni az 1,5 fokos küszöbértéket. Ezek az előrejelzések arra figyelmeztetnek, hogy az eddigieknél is ambiciózusabb éghajlat-változási intézkedésekre van szükség, sürgősen.
A „négyszeres csapás” hatása az óceánokra:
Nemcsak a szárazföld hőmérséklete ért el riasztó szintet, hanem a tengerek hőmérséklete is megugrott. Olyan tényezők, mint az El Nino esemény, a szaharai por csökkenése az óceán felett, valamint az alacsony kéntartalmú hajózási üzemanyagok használata hozzájárultak az óceánok fokozódó felmelegedéséhez. Piers Forster, a Leedsi Egyetem klímafizika professzora ezt a hatást az óceánok számára úgy emlegeti, mint a „négyszeres csapásként”. Az ilyen körülmények baljós jövőt jeleznek – állítja.
A tengerszint emelkedő hőmérsékletének következményei már most is nyilvánvalóak. A texasi tengerpartokon több ezer elpusztult halat mosott partra a víz, míg Kaliforniában a hőség okozta algavirágzást okolták a tengeri oroszlánok és delfinek haláláért. A melegebb tengerek továbbá a szél és a csapadék csökkenését eredményezhetik, ami a hőség fokozódásának ördögi körforgásához vezet.
Az út Dubajba:
Mivel a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális közösségnek határozott lépéseket kell tennie. A közelmúltban Bonnban tartott klímatárgyalásokat azonban az a kritika érte, hogy nem volt elég eredményes az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a fosszilis tüzelőanyagok és a klímagazdasághoz kapcsolódó pénzügyek. A Worldwide Fund for Nature aggodalmát fejezte ki a lassú haladás és amiatt, mert szerintük a tárgyalások lerugaszkodtak a valóságtól. A közelgő dubaji COP28 klímatárgyalások döntő lehetőséget kínálnak e sürgető kérdések kezelésére. Kérdés, hogy az eddigi tárgyalások és döntések eddigi irányából vajon az következik-e, hogy ezekre a kérdésekre valódi választ adunk-e.
Ehhez egy adalék, hogy bár az Egyesült Államok és Kína közötti éghajlatváltozási tárgyalások várhatóan újraindulnak, de érdemi előrelépésre nem sok kilátás van. A Greenpeace pekingi vezető klímatanácsadója, Li Shuo úgy látja, hogy ezek a tárgyalások elsősorban a bizalomépítést szolgálják. Kételkedik azonban abban, hogy a politikai korlátok miatt bármelyik fél képes lesz arra, hogy a másik felet a jelenlegi kötelezettségvállalásokon túlra kényszerítse. (Reuters)
