A dél-amerikai monszun a „fordulópont” felé tart, ami valószínűleg az Amazonas kipusztulásához vezet, ami hatalmas mennyiségű szenet szabadít majd fel, tovább fokozva a klímaváltozást.
Egy új tanulmány szerint a dél-amerikai monszun, amely a kontinens nagy részének éghajlatát meghatározza „kritikus destabilizációs pont” felé tolódik. Ez azt jelenti, hogy Amazonas esőerdeje képtelen lesz fenntartani magát és szállítani a nedvességet. A Science Advances című folyóiratban közzétett tanulmány a regionális esőzéseket az amazóniai erdőirtással és a globális felmelegedéssel hozza összefüggésbe, és figyelmeztet, ha a fordulópont bekövetkezik, az akár 30%-kal kevesebb csapadékot, az erdők kipusztulását és az élelmiszertermelésre gyakorolt súlyos hatást eredményezhet.
A tanulmány szerzői korábbi megfigyelések és számítógépes modellezés segítségével megállapították, hogy az Amazonas és a dél-amerikai monszun egy óriási összekapcsolt rendszer, amelyben a trópusi esőerdők párolgása visszavezeti a nedvességet az Atlanti-óceánból, hogy az dél felé haladhasson a kontinensen keresztül. Az Amazonas emberi pusztítása – a földek kiirtása, tűzvész, fakitermelés és bányászat révén – a rendszert egy fordulópont felé tolja, amely után a szárazabb körülmények várhatóan hirtelen „rendszerváltást” okoznának az esőerdőben, ami így képtelen lenne fenntartani magát és szállítani a nedvességet.
A régió más biotípusai is érintettek lennének, valamint óriási mezőgazdasági területek, mivel a monszun több ezer kilométerre húzódik délre az Amazonastól a River Plate (Rio de la Plata) medencéjéig. Az éghajlatváltozásra is hatással lenne, mivel az Amazonas napjainkig fontos szén-dioxid-nyelőként szolgált. A múlt idő nem véletlen, a héten megjelent egy tanulmány, mely szerint mára annyira leromlott az Amazonas állapota, hogy szén-dioxid elnyelőből a legjobb esetben is szén-dioxid-semlegessé vált. Amennyiben az erdő kipusztulna, az óriási mennyiségű szenet szabadítana fel.
Az Amazonas-monszun tanulmány kutatói a fordulópont számos előjelét látták, köztük a sok területen csökkenő csapadékmennyiséget, az Amazonas száraz időszakának folyamatos meghosszabbodását, a talajnedvesség csökkenését és az aszályok gyakoriságának és intenzitásának növekedését. Egyetlen évtized alatt három, statisztikailag 100 évenként egyszeri aszály volt.
Korábbi tanulmányok szerint a fordulópont akkor érhető el, ha az Amazonas területének 20-30%-a kiürül, bár jelentős bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy pontosan hol lehet ez a pont. Jelenleg az esőerdő 17-26%-át pusztították el, és legalább ennyire degradálódott.
A tanulmány nem ad előrejelzést arra vonatkozóan, hogy mikor következhet be a fordulópont, bár a szerzők szerint eredményeik megerősítik a kockázatokat és annak valószínűségét, hogy egy ilyen fordulópont sokkal közelebb van, mint más lehetséges éghajlati fordulópontok, például a grönlandi jégtakaró összeomlása.
A tanulmány itt olvasható: https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.add9973