Egy új tanulmány szerint a műanyagszennyezés planetáris hatásait (planetary boundaries) nem vesszük eléggé komolyan, pedig mind a kilenc, a környezetet, az egészséget és az emberi jólétet érintő határterületre hatással van, beleértve az éghajlatváltozást, az óceánok savasodását, és a biológiai sokféleség csökkenését. Éppen ezért a hatások mérséklése érdekében a műanyagok teljes életciklusával foglalkozni kell.
Évente több mint 500 millió tonna műanyagot állítanak elő, ennek ellenére világszerte csak kilenc százalékát hasznosítják újra. A műanyagok környezeti hatásairól szóló tudományos szakirodalom áttekintésével, a nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy a műanyagszennyezés mára a Föld teljes rendszerének léptékében megváltoztat néhány fontos folyamatot. Ez a hatás olyan globális kérdésekre is kiterjed, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az óceánok elsavasodása, valamint az édesvíz- és földhasználat.
Kép forrása: Stockholm Resilience Centre
A tanulmány hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a műanyagok összetettségét. Mivel a szintetikus polimer alapú anyagok több ezer más vegyi anyaggal társulnak, hatásuk e termékek és anyagok teljes életciklusa során jelentkezik. Számos esetben épp emiatt mérgezőek és károsítják az ökoszisztémákat és az emberi egészséget.
„A megoldásokat keresve a műanyagok teljes életciklusát figyelembe kell venni, kezdve a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől és az elsődleges műanyagpolimer-gyártástól” – mondja a cikk vezető szerzője, Patricia Villarrubia-Gómez, a Stockholm Resilience Centre doktorjelöltje.
A közelmúltig a tudományos közösség többnyire külön-külön vizsgálta ezeket a hatásokat, anélkül, hogy a köztük lévő kölcsönhatásokkal foglalkozott volna. A közbeszéd és a politika is inkább a műanyagokat elsősorban hulladékproblémaként kezeli. Pedig a műanyagok hatása összetett és összefüggő a Föld rendszerében, amelyet nem lehet külön kezelni.
A kutatók áttekintették a műanyaggyártásra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatokat. Kiemelték tanulmányukban, hogy a pontos adatok megszerzése komoly kihívásokat jelent a következetlen jelentéstétel, a szabványosítás hiánya és a módszertani részletek elégtelensége miatt. E problémák ellenére a bizonyítékok világosan mutatják, hogy a műanyagok hogyan járulnak hozzá a környezeti problémákhoz globális szinten, közvetlenül és közvetett kumulatív hatásokon keresztül egyaránt.
A nemzetközi műanyagszerződésről szóló tárgyalások lezárásához közeledve a kutatócsoport arra kéri a szakértőket és a politikai döntéshozókat, hogy a műanyagszennyezést ne csupán hulladékgazdálkodási kérdésnek tekintsék, hanem olyan problémának, amely az anyagáramlást a teljes hatáspálya mentén követeli meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi a műanyagok földi rendszerre gyakorolt hatásainak időben történő és hatékonyabb észlelését, tulajdonítását és mérséklését.
