Ahogy egyre inkább rászorulunk és használjuk a digitális világ eszközeit, bár nagyon keveset foglalkozunk vele, mégis egyre sürgetőbbé válik a digitális szénlábnyomunk vizsgálata. Bár a legtöbb ember azt feltételezi, hogy a digitális adatok szén-dioxid-semlegesek, ez nem így van. Valójában a digitalizálás folyamata már 2020-ban is a globális üvegházhatású gázkibocsátás 4%-át okozta. Ez jelentős probléma, amellyel foglalkozni kell, ha a jövőben nettó nulla kibocsátást akarunk elérni.

A digitális szénlábnyomunk egyik fő okozója pedig a „sötét adat”. Ezek azok az egyszer használatos digitális adatok, amelyeket egy külső felhőtárolóba helyezünk, és soha többé nem használjuk, vagy nem férünk hozzá. Annak ellenére, hogy ezeket az adatokat soha nem használjuk, mégis helyet foglalnak a szervereken, ami megnövekedett villamosenergia-fogyasztást eredményez. Sok szervezet mostanában ismeri fel, hogy a digitális szénlábnyom minimalizálása érdekében kezelniük kell az adataikat, így a dark data-t is.

A legújabb tanulmányok szerint a cégek által generált digitális adatok több mint felét egyszeri felhasználás céljából gyűjtik, dolgozzák fel és tárolják. Ide tartoznak például a Google Fotókon vagy az iCloudon tárolt több, közel azonos kép, elavult táblázatok, amelyeket soha többé nem használnak, vagy a dolgok internetének érzékelőiből származó, céltalan adatok. Mindezen adatok fenntartása energiát igényel, még akkor is, ha soha többé nem nyitjuk meg őket.

Ezen adatok tárolásának energiaköltsége jelentős, és gyakran rejtve marad a teljes szerverkapacitás szén-dioxid lábnyomában. Az adatközpontok, amelyek az ember által okozott összes szén-dioxid kibocsátás 2,5%-áért felelősek, nagyobb szénlábnyomot okoznak, mint a légi közlekedés (2,1%). Ez egy meglehetősen megdöbbentő statisztika, amely rávilágít arra, hogy a szervezeteknek máris lépéseket kell tenniük digitális szénlábnyomuk csökkentése érdekében.

E probléma megoldása érdekében néhány szakértő bevezette a „digitális dekarbonizáció” gondolatát. Ez magának a digitális adatnak a szénlábnyomát csökkentő folyamatra utal. Fontos felismerni, hogy a digitalizáció önmagában nem környezetvédelmi kérdés, de az a mód, ahogyan a digitális folyamatokat a mindennapi munkahelyi tevékenységeink során használjuk, hatalmas környezeti hatásokkal járhat.

A sötét adatokkal kapcsolatos probléma nagyságrendjének szemléltetésére a szakértők létrehoztak egy eszközt, amely segít a szervezeteknek kiszámítani az adataik szén-dioxid-kibocsátásának költségét. Egy tipikus, 100 alkalmazottat foglalkoztató, adatvezérelt vállalkozás például naponta 2983 gigabájtnyi sötét adatot generálhat. Ha ezt az adatot egy éven át tárolnák, akkor hasonló szén-dioxid-kibocsátással járna, mintha hatszor repülnének Londonból New Yorkba. Jelenleg a vállalatok naponta 1 300 000 000 000 gigabájtnyi sötét adatot termelnek, ami 3 023 255 London és New York közötti repülőútnak felel meg.

A sötét adatok előállításának csökkentése ezért kulcsfontosságú a digitális szénlábnyomunk csökkentéséhez. A közelmúltban készült tanulmányok meghatározzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szervezetek újrahasznosíthatják a digitális adatokat, és rámutatnak azokra az példákra, amelyeket a szervezeteknek követniük kell az új digitális adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása során. A digitális szénlábnyomuk csökkentése érdekében tett intézkedésekkel a szervezetek hozzájárulhatnak a digitális szén-dioxid-mentesítési mozgalomhoz, és segíthetnek abban, hogy a jövőben elérjük a nettó nulla kibocsátást.

És ha azt hisszük, hogy ez csak a vállalatok problémája, de személy szerint a miénk nem, hát tévedünk. Az egyének is tehetnek lépéseket saját digitális szénlábnyomuk csökkentése érdekében. Például az Apple iCloudból vagy a Google Fotókból, de más felhőalapú tárolókból a már nem szükséges fényképek és videók törlésével mindannyian hozzájárulhatunk a szervereken feleslegesen tárolt adatok mennyiségének csökkentéséhez.

A digitális szénlábnyomunk kérdése olyan sürgető probléma, amellyel foglalkozni kell. A sötét adatok gyors növekedése jelentősen hozzájárul ehhez a problémához, és a szervezeteknek lépéseket kell tenniük az adattárolás és -fogyasztás csökkentése érdekében. A digitális szén-dioxid-mentesítés koncepciójának elfogadásával és a digitális szénlábnyomuk csökkentésére irányuló lépések megtételével a szervezetek, de az egyének is hozzájárulhatnak ahhoz a célhoz, hogy a jövőben elérjük a nettó nulla kibocsátást. (World Economic Forum)