A legutóbbi hatalmas vulkánkitörés, mely a Föld egészére hatással volt, 1815-ben tört ki Indonéziában. A Tambora vulkán kitörése után jött a “nyár nélküli év”. A globális hőmérséklet körülbelül egy fokkal csökkent, ami tönkretette a termést, élelmiszerhiány lépett fel, ami kolera- és tífuszjárványhoz vezetett. A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy újabb hasonló vulkánkitörésre kell készülni, számol be a CNN.

Markus Stoffel, a a Genfi Egyetem éghajlatkutató professzora szerint az nem kérdés, újabb hatalmas vulkánkitörés közeleg, a kérdés, csak, hogy mikor. A geológiai bizonyítékok alapján 16 százalék az esélye egy hatalmas vulkánkitörésnek ebben az évszázadban. Viszont az egy teljesen megváltozott világban fog bekövetkezni, ami Stoffel szerint  egy olyan éghajlati káoszt fog okozni, amire az emberiségnek nincs terve. 

A vulkánok a láva, hamu és gázok koktélját, köztük szén-dioxidot (a vulkánok által kibocsátott szén-dioxid mennyiség messze elmarad az emberi tevékenység által a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségtől) és kén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. A kén-dioxid a légkörben apró aeroszol részecskéket képez, amelyek szétszórják a napfényt, visszaverik azt az űrbe, és lehűtik a bolygót.

A jégmagokból és a fák évgyűrűiből származó információk alapján kimutatták, hogy az elmúlt néhány ezer év masszív kitörései átmenetileg mintegy 1-1,5 Celsius-fokkal hűtötték le a bolygót. A Tambora vulkán  például legalább egy Celsius-fokkal csökkentette a globális átlaghőmérsékletet. Az 1257-ben Indonéziában bekövetkezett hatalmas Samalas kitörés pedig hozzájárulhatott a „kis jégkorszak”, egy több száz évig tartó hideg időszak létrejöttéhez. 

A klímaváltozás felerősítheti a vulkánkitörés hatásait és valószínűségét is

A következő vulkánkitörés pedg egy sokkal melegebb világban fog bekövetkezni a klímaváltozás következtében, ami miatt Michael Rampino, a New York-i Egyetem professzora szerint, aki a vulkánkitörések és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatokat vizsgálja, a hatások rosszabbak lehetnek. 

A melegebb éghajlat miatt a hatalmas vulkánkitörések még nagyobb hűsítő hatással járhatnak. Ennek oka, hogy a bolygó felmelegedésével a levegő légköri keringésének sebessége növekszik, ami azt jelenti, hogy az aeroszol részecskék gyorsabban szétszóródnak, így kevesebb idejük van növekedni. A kisebb aeroszolok hatékonyabban tudják szétszórni a napfényt, mint a nagyok, ami azt jelenti, hogy a lehűlés hatása nagyobb lesz. Mindezt az óceánok is tovább erősíthetik, mivel a kitörések aránytalanul lehűtik az óceán felső rétegét és a felette lévő légkört. 

A klímaváltozás magukat a vulkáni rendszereket is érintheti. Az olvadó jég fokozott kitörésekhez vezethet, mivel eltűnésével csökken a nyomás, ami lehetővé teszi a magma gyorsabb felemelkedését. A tudósok megállapították, hogy a szélsőségesebb csapadék mélyen a talajba szivároghat, ahol reakcióba léphet a magmával, és kitörést válthat ki. 

A hol és mit okoz majd kérdésekre nem tudni a választ

Becslések szerint világszerte 86 országban és további tengerentúli területeken 800 millió ember él egy aktív vulkán 100 km-es körzetében. Az egy Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-csökkenés nem tűnhet soknak, azonban egyes területeken ez jelentősen több lehet. Az alaszkai Okmok, amely az i. e. 43-ban tört ki, akár 7 Celsius-fokkal is lehűthette Dél-Európa és Észak-Afrika egyes részeit. Akár egy átlag egy fokos hőmérsékletcsökkenés is globális élelmiszerkrízist okozna, ami politikai feszültségekhez, sőt akár háborúhoz is vezethet, derült ki a Lloyd’s biztosító nemrégiben készített elemzéséből. 

Az emberi és gazdasági áldozatok száma óriási lenne. A Lloyd’s számításai szerint a Tamborához hasonló szélsőséges forgatókönyv esetén a gazdasági veszteségek csak az első évben meghaladhatják a 3,6 billió dollárt. Ráadásul a lehűlés nem jelentene enyhülést az éghajlatváltozással szemben, hiszen néhány éven belül a bolygó visszatérne a korábbi állapotába.

A következő kitörés bárhol bekövetkezhet. Vannak olyan területek, amelyeket a tudósok figyelnek, köztük Indonézia, a bolygó egyik legaktívabb vulkanikus régiója, és az Egyesült Államok nyugati részén található Yellowstone, ahol több százezer éve nem volt hatalmas kitörés.

A masszív vulkánkitöréseket nem lehet megakadályozni, de van mód a felkészülésre.