Mit lehet hallani a norvég sarkkörön, Bodø közelében a víz alatt? Hajómotor zúgását. Az olaj- és gázkutatásban használt szeizmikus légfegyverek robbanását. Vagy éppen egy turistahajó sebességváltójának hangját, amint egy csapat táplálkozó bálnacsapatot követ. És a bálnák kommunikációját.
Heike Vester az elmúlt évtizedben többszáz víz alatti felvételt készített a bálnák kommunikációjáról, és az őket zavaró tényezőkről a norvég sarkkörön, Vestfjordenben. Áprilistól októberig, amikor az időjárás engedi, órákon át fekszik egy kis csónakban, fejhallgatóval a fején, és hallgatja, amit a hidrofonja 20 méter mélyen a felszín alatt érzékel.
A fjordot, amelyen a Skócia felől érkező Golf-áramlat áthalad, orkák, minkebálnák, hosszúszárnyú bálnák, nagy ámbráscetek, és hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinek látogatják. A kék bálnák csak nemrégiben tértek vissza.
A zajszennyezés azonban veszélyezteti a bálnák és delfinek helyzetét a területen. A sétahajók és a turistahajók nem elég, hogy üldözésszerűen követik az állatokat, sokszor még akkor sem kapcsolják ki a motort, amikor a bálnákat figyelik. A turistahajók mellett a teherhajók, az olaj- és gázkitermelés, a hadsereg – a kereskedelmi halászhálók szünetnélküli zajterhelésnek teszik ki az állatokat. Mindez azért különösen nagy probléma, mivel a bálnák és a delfinek az óceán sötétjében a hangjukkal látnak. A rengeteg zajtól pedig megvakulnak, illetve a folyamatos zaj a táplálkozásukat is megzavarja.
A Guardian cikkében víz alatti hangfelvételek is meghallgathatók
Számos tanulmány vizsgálta a hangos zajok hatását a tengeri élővilágra, különösen a bálnákra. Egy 2022-es tanulmány szerint a narválok vielkedése a szeizmikus légvédelmi ágyúk miatt megváltozott és a táplálkozási képességüket befolyásolhatja. Az ember által keltett víz alatti zaj hozzájárulhat a tömeges bálnapusztulásokhoz, mint például a júliusi skóciai esethez, amikor 77 gömbölyűfejű delfin pusztult el egy parton.
Vester 1998 óta tanulmányozza a Vestfjorden előtti tengereket. Kutatásai is bizonyítják, hogy az elmúlt két évtizedben a zajszennyezés jelentősen súlyosbodott. A mélytengeri bányászat további terjedésével ráadásul nem csak a zajszennyezés fog tovább erősödni, de a kék bálnák tápláléka, a plankton is eltűnik. Egy szeizmikus légágyú felrobbanásakor 1300 méteres körzetben elpusztulnak a zooplanktonok.
Az Atlanti-óceán északi részén növekszik a kék bálnák száma, miután a fajt szinte a kihalás szélére vadászták. 1996 vált vádetté a faj és még mindig a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Az azonban kérdéses, hogy a mélytengeri bányászat következtében a planktonok eltűnése és a zajszennyezés milyen hatással lesz a fajra és a populációra.
