A hínárerdőkről, a Föld egyik legszebb és legrejtélyesebb erdeiről írt hosszú ismeretterjesztő cikket a vox.hu internetes olda, melynek rövidebb összefoglalóját ajánljuk itt. A hínárerdők a víz alatt található olyan életfenntartó ökoszisztémák, amelyeket az éghajlatváltozás veszélyeztet. A szárazföldi erdőkkel ellentétben a hínárerdők óriás hínárszálakból állnak, amelyek magasabbak lehetnek, mint egy 10 emeletes épület. Ezek a szálak a tengerfenékhez vannak rögzülve, és levegővel töltött kamrák által nyújtóznak a felszín felé, ami miatt lassú mozgást végeznek, miközben az áramlással együtt hullámzanak. A moszaterdők a világ partjainak körülbelül negyedénél találhatók a hideg vizekben, és számos tengeri ökoszisztéma, és például a tengerparti halászat alapját képezik, és hatalmas mennyiségű szennyezést nyelnek el, segítve a bolygót felmelegítő gázok megkötését.

Értékük ellenére a tudósok meglepően keveset tudnak a hínárerdőkről. Hiányosak az adatok arról, hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra és más, őket érő természetes, vagy mesterséges fenyegetésekre, és a természetvédelmi erőfeszítések is nagyrészt figyelmen kívül hagyták eddig ezeket a tengeri élettársulásokat. Ez azért probléma, mert a biológusok tudják, hogy sok ilyen erdő bajban van. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett hosszú áttekintés szerint a hínárerdők világszerte visszaszorultak, és a klímaváltozás csak tovább ront a helyzeten.

A hínárerdők abban hasonlítanak a szárazföldi erdőkhöz, hogy háromdimenziós struktúrákat alkotnak, amelyek otthont adnak az állatoknak, és gyakran lombkoronával rendelkeznek. A moszat azonban nem növény, hanem egy algafajta, amely sokkal gyorsabban nő, mint a fák. Egyes moszatfajok, mint például a San Diego partjainál elterjedt óriásmoszat, elérik a felszínt, és lombkoronát alkotnak. Mások több méterrel lejjebb, aljnövényzetet hoznak létre. Ezek az erdők ötször nagyobb területet borítanak be, mint az összes korallzátony.

A hínárerdők az élet lenyűgöző sokféleségét tartják fenn. A moszatpengéik és a töveik menedéket nyújtanak a fiatal halaknak, helyet a felnőtt halaknak az íváshoz, és táplálékot a gerincteleneknek, például a tengerisünöknek és más élőlényeknek. Egyetlen norvégiai moszatszár 70 különböző faj nagyjából 80 000 élőlényét támogatja létével. Kaliforniában több mint 1000 növény- és állatfaj található egyes hínárerdőkben.

Ez különösen fontos azok számára, akik a tenger gyümölcseit fogyasztják. Számos népszerű kereskedelmi faj, köztük a süllő, a homár és az abalone életük legalább egy részét a moszaterdőkben töltik, és függnek a létezésüktől. A Nature folyóiratban megjelent új tanulmány bemutatja, hogy ezek a környezetek mennyire értékesek a „tenger gyümölcsei” számára: Egyetlen hektárnyi hínárerdő átlagosan évi 30 000 dollárral járul hozzá a halászathoz.

A hínárerdők rengeteg szennyezést nyelnek el, beleértve a mezőgazdasági területekről lefolyó műtrágyát és a szénvegyületeket. Segítenek ellensúlyozni a bolygót felmelegítő kibocsátásunk nagy részét, méghozzá ingyen. A Nature tanulmányának óvatos becslése szerint ezek az élőhelyek évente legalább 4,9 megatonna szenet kötnek meg a légkörből. A hínár kilónként ugyanannyi vagy több szenet távolít el, mint más ökoszisztémák, például a szárazföldi erdők vagy a mangroveerdők.

A hínárerdők által világszerte segítenek az embernek, hozzájárulásuk – többek között a halászat támogatása, a szennyezés megtisztítása és a szén-dioxid megkötése révén – évente félbillió dollárt ér. Ez rávilágít e víz alatti erdők fontosságára. Az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a hínárerdőkre, mivel a felmelegedő vizek miatt a hínár számos területen eltűnik. A hínárerdők elvesztése mélyreható következményekkel járna a tengeri ökoszisztémákra és a tőlük függő emberekre nézve. (vox.com)

Kiemelt kép: Hínárerdő az Anacapa szigetnél – fotó: Dana Roeber Murray