Az elmúlt hetekben több vezető amerikai bank meghökkentette a pénzügyi világot és a klímaaktivistákat azzal, hogy kilépett a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) nevű klímakoalícióból. Ez az esemény jelentős kérdéseket vet fel a pénzügyi szektor klímaváltozás elleni elkötelezettségével kapcsolatban.

Kilépési hullám a klímakoalícióból

A Goldman Sachs volt az első, aki 2024. december 6-án bejelentette, hogy elhagyja az NZBA-t. Rövidesen követte őket a Wells Fargo, a Citigroup, a Bank of America és a Morgan Stanley is. Ezek a döntések azt eredményezték, hogy a „Big Six” amerikai bankok közül már csak a JPMorgan maradt a szövetség tagja. Az NZBA eredeti célja az volt, hogy a tagjai pénzügyi stratégiáikat a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez igazítsák, de a kilépések miatt sokak szerint a csoport hitelessége csorbult.

Politikai nyomás és jogi fenyegetések

A döntések mögött politikai és jogi nyomás húzódik meg. Republikánus politikusok, különösen állami főügyészek, azzal fenyegették a szövetség tagjait, hogy az esetleges fosszilis energiaipart érintő finanszírozási korlátozások megsérthetik a trösztellenes szabályokat. Ez a nyomás tovább fokozódott az Egyesült Államok 2024-es választásait követően, amikor Donald Trump visszatérése a politikai színtérre új lendületet adott az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) befektetésekkel szembeni ellenállásnak.

Miért hagyják el a bankok az NZBA-t?

A kilépő bankok hivatalosan nem indokolták részletesen döntéseiket, de többen hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a zéró kibocsátású gazdaság felé való átmenet támogatása mellett. Azonban Patrick McCully, a Reclaim Finance energiaátmenettel foglalkozó vezető elemzője szerint ez a lépés valószínűleg a meglévő klímavédelmi célkitűzések gyengítéséhez vezethet. Bár a bankok várhatóan nem jelentik be nyilvánosan a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos politikáik megváltoztatását, a gyakorlatban ez a pénzügyi stratégiák „zöldítésének” visszaesését eredményezheti.

A fosszilis tüzelőanyagok dominanciája

Egy friss elemzés szerint a kilépő amerikai bankok bevételeik nagy részét továbbra is fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó finanszírozásból nyerik. A „Banking on Climate Chaos” című tanulmány kimutatta, hogy a hat legnagyobb amerikai bank a világ 20 legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozó közé tartozik. Ez arra utal, hogy az NZBA-tagság inkább jelképes, mint valódi elköteleződés volt sok bank számára.

Európa és az NZBA jövője

Az NZBA tagjai között továbbra is ott vannak jelentős európai bankok, például a HSBC, a Barclays és a BNP Paribas. Patrick McCully szerint a mostani amerikai kilépések lehetőséget teremthetnek az európai bankok számára, hogy ambiciózusabb célokat tűzzenek ki. „Az európai bankok korábban azzal érveltek, hogy az amerikai tagok akadályozzák a szigorúbb irányelvek bevezetését. Most itt az idő, hogy bebizonyítsák, valóban elkötelezettek a klímavédelmi célok mellett” – mondta McCully.

Mi várható a jövőben?

Az NZBA továbbra is 142 taggal rendelkezik 44 országból, akik összesen 64 billió dollárnyi eszközt kezelnek. A klímaaktivisták és a fenntarthatóságért küzdő szervezetek, mint például a Ceres, továbbra is nyomást gyakorolnak a pénzintézetekre, hogy ambiciózus klímacélokat tűzzenek ki és valósítsanak meg. Mindy Lubber, a Ceres vezérigazgatója hangsúlyozta: „A bankok kulcsszerepet játszanak a zéró kibocsátású gazdaság elérésében és az átmenet által kínált gazdasági lehetőségek kiaknázásában.”

Az amerikai bankok kilépése az NZBA-ból figyelmeztető jel lehet arra, hogy a pénzügyi szektorban a klímaváltozás elleni küzdelem nem feltétlenül prioritás. Ugyanakkor a maradó európai tagok előtt lehetőség nyílik arra, hogy a szigorúbb klímacélok zászlóvivőivé váljanak. Az elkövetkező években kiderül, hogy az NZBA képes-e megőrizni relevanciáját és hatékonyságát a klímaváltozás elleni küzdelemben. (Reuters)