A Magyr Madártani Egyesület „Év madara” program, idén ismét felhívja a figyelmet egy olyan fajra, amely komoly kihívásokkal néz szembe a természetvédelem terén. A 2025-ös internetes szavazás nyertese a böjti réce, ez az elegáns megjelenésű, viszonylag kis termetű vízimadár.

A böjti réce bemutatása

A böjti réce (Anas querquedula) Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen kedveli a mocsaras, sekély vizű területeket. Magyarországon szórványos fészkelőnek számít, amely tavasszal, a böjti szelek hoztával érkezik hozzánk. A faj előfordulása elsősorban a szikes tóvidékekhez, nedves rétekhez és mocsaras területekhez köthető. Azonban vonulása során a mélyebb tavakon és folyókon is megfigyelhető.

Ez a faj 2004-ig Magyarországon vadászható volt, de a populációjában tapasztalható csökkenés indokolttá tette a védelmét. 2008 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke ma már 100 000 forint. A világállománya 870-933 ezer példányra tehető, míg az európai populációja 352-525 ezer között mozog. Hazánkban jelenleg mindössze 500-700 pár fészkel, és az állomány csökkenő tendenciát mutat.

Az élőhely és a veszélyeztető tényezők

A böjti réce kifejezetten érzékeny madár, amelynek fennmaradása nagymértékben fögg a vizes élőhelyek megőrzésétől és helyreállításától. Az Alföld területein az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a mocsaras, szikes tóvidékek kiterjedése, amelyet súlyosbít a klímaváltozás hatása. A csapadékeloszlás változása, a hosszabb száraz időszakok és az éghajlati extremitások egyre kedvezőtlenebb körülményeket teremtenek e faj számára.

Az élőhelyek csökkenéséhez hozzájárulnak a folyószabályozások és lecsapolások, valamint a természetes vegetációk nem megfelelő kezelése. A legeltetés hiánya és a területek cserjésödése szintén rontja a fészkelésre alkalmas helyek elérhetőségét. A böjti réce számára a tavaszi pusztai vizek nagysága kulcsfontosságú: szárazabb telek és korai tavasz esetén kevesebb fészkelő madár jelenik meg.

További veszélyt jelentenek a fészkelőhelyeken megjelenő ragadozók, köztük a róka, a borz, a vaddisznó és az aranysakál, valamint a varjúfélék. Vonulási útvonalain a vadászat is komoly fenyegetést jelent, mivel a böjti réce könnyen zsákmányul eshet.

Természetvédelmi törekvések

A böjti réce fennmaradásához életbevágó a vizes élőhelyek megőrzése, rehabilitációja és megfelelő kezelése. A természetvédelmi szervezetek és a helyi közösségek összefogásával lehetőség nyílik arra, hogy csökkentsük az élőhelyeket ért kedvezőtlen hatásokat. Kulcsfontosságú a mocsaras területek vízháztartásának javítása, valamint a fészkelőhelyek megfelelő kezelése, amelybe beletartozik a cserjés területek tisztántartása és a legeltetés újraindítása.

Emellett a lakosság tudatosságának növelése is lényeges, hiszen az év madara program közvetlen célja, hogy a figyelem középpontjába állítsa e faj megóvásának fontosságát. Az olyan kampányok, amelyek a böjti réce élőhelyeinek helyreállítására irányulnak, hosszútávon javíthatják a faj fennmaradásának esélyeit.

A böjti réce megválasztása az év madarának nemcsak egy ritka és gyönyörű faj bemutatását szolgálja, hanem a természetvédelem kiemelkedő jelentőségű kérdéseire is rávilágít. Az ilyen akciók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom szélesebb rétegei megértsék: a vizes élőhelyek védelme nemcsak a böjti réce, hanem számos más madár- és állatfaj számára is életbevágó.

Kiemel kép: Böjti réce hím (fotó: Simay Gábor)