Az ecuadoriak történelmi jelentőségű népszavazáson az összes új olajfúrás fejlesztésének leállításáról döntöttek az Amazonas menti Yasuní nemzeti parkban, a Föld egyik legváltozatosabb biológiai sokféleségű régiójában. A szavazatok több mint 90%-át hétfő kora reggelig megszámolták és ez alapján az ecuadori Nemzeti Választási Bizottság szerint a szavazatok több mint 58%-a támogatta és 41%-a ellenezte azegyedülálló bioszféra védelme érdekében az olajfúrások leállítását.
A Yasuní rezervátumot védő népszavazás eredménye számos faj, valamint a „nem érintkezett” őslakosok javát szolgálja. A lépés következtében mintegy 726 millió hordónyi olaj marad a föld alatt a Yasuní nemzeti parkban, amely a világ két utolsó „érintetlen”, önkéntes elszigeteltségben élő őslakos közösségének, a tagaeri és a taromenane népnek is otthont ad. A Yasuni Nemzeti Parkot a Tagaeri és Taromenani népcsoportok lakják, akik a világ két utolsó „érintetlen”, önkéntes elszigeteltségben élő őslakos közössége. 1989-ben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a szomszédos területekkel együtt a bioszféra világrezervátumává nyilvánította. A mintegy 1 millió hektáros területen 610 madárfaj, 139 kétéltűfaj és 121 hüllőfaj él. Legalább három faj endemikus.
Ecuador az első ország a világon, amely demokratikus szavazással korlátokat szabott az erőforrások kitermelésének, egy olyan időszakban, amikor a klímaválság világszerte egyre súlyosbodik, és az amazóniai esőerdő gyorsan közeledik a visszafordíthatatlan fordulóponthoz
Egy második népszavazáson a quitói polgárok még nagyobb, 68%-os szavazati aránnyal, 31%-os arányban tiltották meg az aranybányászatot a Chocó Andino régióban, a fővároshoz közeli érzékeny hegyvidéki bioszféra területén.
A döntés súlyos csapás a fosszilis tüzelőanyag-iparra. A kötelező érvényű népszavazás véglegesen megtiltja az olajfúrást az Ishpingo-Tambococha-Tiputini (ITT) olajprojektben, más néven a 43-as olajblokkban, amely a Yasuní nemzeti park keleti szélén található. Az állami olajvállalat, a Petroecuador naponta több mint 57 000 hordó olajat termel, ami Ecuador olajtermelésének mintegy 12%-át teszi ki. Az ecuadori kormánynak egy éven belül le kell állítania a műveleteket és le kell bontania az infrastruktúrát, valamint helyreállítási és erdőtelepítési munkálatokat kell végeznie.
A szavazás előtt közgazdászok figyelmeztettek, hogy a parkban történő olajfúrás megakadályozása további megszorításokat jelentene a pénzszűkében lévő ország számára. A hónap elején a Fitch hitelminősítő intézet a CCC+ szintre, azaz hét ponttal a befektetési minősítés alá rontotta Ecuador hitelminősítését. Az ország politikai és biztonsági kockázatára hivatkozott, ugyanakkor a szavazás sikere esetén az olajkitermelés csökkenése miatt 600 millió dolláros visszaesést becsült a költségvetési bevételekben.
A népszavazásik kanyargós út vezetett. 2007-ben Rafael Correa akkori elnök bejelentette, hogy Ecuador tartózkodik a 43-as blokkban történő olajkutatástól, ha a gazdag országok kártalanítják a szegénység sújtotta országot. Ezt egy 3,6 milliárd dolláros alap létrehozásával akarták elérni, amely a blokkból származó tervezett bevétel 50%-ának felel meg. A nyugati országok azonban nem voltak hajlandók az országot támogatni, az alapból a tervezett összegnek csak kis töredéke folyt be. Ennek eredményeként 2013 augusztusában Correa kijelentette, hogy Ecuador folytatni kívánja az olajkutatást a blokkban és zöld utat adott az olajfúrásnak a 2000 hektáros (4942 hektáros) esőerdőfolton. Válaszul az őslakos és környezetvédő mozgalmak a Yasunidos mozgalom zászlaja alatt kampányt indítottak, hogy aláírásokat gyűjtsenek a népszavazáshoz. Közel egy évtizedes jogi csatározások és bürokratikus akadályok után a Legfelsőbb Bíróság májusban úgy döntött, hogy az intézkedést be kell építeni az idei választásokba.
A népszavazás csak a 43-as blokkra vonatkozik. Az Amazonas-régióban az olajkitermelés a Yasuni park más részeire és az őslakosok területeire is kiterjed. A balesetek mindennaposak, főként a folyókba ömlő olaj miatt.
