Az invazív fajok évente legalább 423 milliárd dollárjába kerülnek a világnak, mivel a növények és állatok kipusztulását okozzák, veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és súlyosbítják a környezeti katasztrófákat világszerte – derül ki egy új, az ENSZ által támogatott jelentésből. Utazás és globális kereskedelem révén az emberi tevékenység „soha nem látott ütemben” terjeszti ezeket az állatokat, növényeket és más szervezeteket új régiókban, ami miatt évente 200 új idegenhonos fajt regisztrálnak világszerte – állítják vezető tudósok.
Az őshonos fajok ember közreműködése nélkül is előfordulnának az adott területen.Az idegenhonos fajok olyan növények, állatok vagy más organizmusok, amelyek azonban emberi tevékenység révén kerültek egy új régióba vagy területre.
A világszerte ismert 37 000 idegen fajból 3500 károsnak minősül, és „súlyos globális fenyegetést” jelent, mivel tönkreteszi a termést, kiirtja az őshonos fajokat, szennyezi a vízi utakat, betegségeket terjeszt, és megteremti a pusztító természeti katasztrófák alapjait. A tudósok szerint a globális gazdasági költségek óriásiak, 1970 óta minden évtizedben legalább megnégyszereződtek. A tudósok szerint a terjedésük és hatásuk megakadályozására irányuló beavatkozás nélkül az invazív fajok teljes száma világszerte egyharmaddal magasabb lesz 2050-ben, mint 2005-ben.
Egy idegen faj akkor válik invazív fajjá, ha megtelepedik az új területen, és negatív hatást gyakorol a helyi biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra, beleértve az emberek életmódját is. Számos példa van erre: a vízijácintok eltömítik az afrikai tavakat és folyókat, az oroszlánhalak hatással vannak a helyi halászatra a Karib-tengeren, az afrikai óriás szárazföldi csiga pedig elfoglalja az Indiai-óceánban található Karácsony-sziget falvait. Az invazív fajpk egész őshonos fajokat is kipusztíthatnak, a barna fakígyók egész madárpopulációkat irtottak ki a csendes-óceáni Guam szigetén, a gyorsan terjedő zebrakagyló pedig benépesítette az észak-amerikai Nagy-tavakat. Magyarországon az invazív fafajok okoznak egyre nagyobb problémát, ilyenek például a fehér akác, az amerikai kőris, a bálványfa, a zöld juhar.
Többet megtudhatsz a témáról itt: https://xforest.hu/invaziv-fajok/
Az invazív fajok országok és kontinensek közötti elterjedése a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő mozgatórugója – rontja az ökoszisztémák összetett hálóját, „amelytől az emberiség függ” – áll a jelentésben, amely az invazív fajokat a regisztrált globális kihalások 60%-ához köti.
Az invazív fajok mellett a biológiai sokféleség csökkenésének egyéb fő okai közé tartozik a szárazföldi és tengeri élőhelyek pusztulása, a szervezetek kizsákmányolása, az éghajlatváltozás és a szennyezés.
A jelentés szerint az éghajlati válság csak felerősíti az invazív fajok jelentette fenyegetést, és az egyik fő oka lesz annak, hogy ezek a fajok elterjednek és új régiókban telepednek meg. Ha pedig egy invazív faj egyszer eluralkodik, a hatások katasztrofálisak lehetnek. A kiszáradt, nem őshonos fűfélék és bokrok Hawaiin hozzájárultak a múlt hónapban pusztító maui erdőtűzhöz, amely az USA modernkori történelmének egyik leghalálosabb erdőtüze volt. Amellett, hogy a gyúlékony invazív növények erdőtüzeket szítanak és terjesztenek, az éghajlatváltozás lehetővé teszi az invazív fajok északra vándorlását, még olyan távoli területekre is, mint a magas hegyek, sivatagok és fagyos tundrák.
A tudósok azonban optimisták, hogy az emberiség meg tudja állítani az invazív fajok vonulását. Mindenekelőtt erre van szükség: „megelőzés, megelőzés, megelőzés, különösen a tengeri rendszerek esetében” – mondta Peter Stoett, a jelentés társszerzője, az Ontario Tech University társadalomtudományi és bölcsészettudományi karának dékánja.
A jelentés szerint az új fajok új régiókba való bejutásának megakadályozása a legjobb módja az invazív fajok jelentette fenyegetések kezelésének. Ez magában foglalja a szigorú importellenőrzéseket és a korai előrejelző rendszereket, amelyekkel még azelőtt felismerhetők és reagálhatók a fajok, mielőtt azok megtelepednének.Amennyiben azonban megtelepedett egy invazív faj, ott az írtás a hatásos és szükséges megoldás a jelentés szerint.
„A jelentés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az invazív idegen fajok elleni küzdelemben ambiciózus előrelépés érhető el” – mondta Stoett. „Amire szükség van, az egy kontextus-specifikus integrált megközelítés, az országok között és az országokon belül, valamint a biológiai biztonság biztosításában érintett különböző ágazatokon belül, beleértve a kereskedelmet és a szállítást; az emberi és növényi egészséget; a gazdasági fejlődést és egyebeket. Ennek messzemenő előnyei lesznek a természet és az emberek számára.”
Tavaly a világ kormányai megállapodtak a Kunming-Montreal globális biodiverzitási keretrendszerben, hogy 2030-ig legalább 50%-kal csökkentik az invazív idegen fajok behurcolását és megtelepedését. A tudósok remélik, hogy eredményeik – amelyeket egy 86 szakértőből álló csoport négy év alatt dolgozott ki – hozzájárulnak e nemzetközi célok eléréséhez.
