Súlyos kihívás elé néz a magyar természetvédelem – írja közelményébe a Greenpeace. Egy frissen kihirdetett 208/2025. (VII. 17.) Kormányrendelet ugyanis precedens értékű módon teszi lehetővé fosszilis beruházások engedélyezését Natura 2000 védettség alatt álló területeken. Ez a lépés, mely olaj- és gázkitermelési projektek indítását engedélyezi közösségi szinten védett élőhelyeken, a Greenpeace Magyarország szerint nem csupán visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozhat, de alapvető jogi elvekkel és nemzetközi kötelezettségekkel is szembemegy. A szervezet ezért hazai és uniós jogi lépéseket kezdeményezett a rendelet visszavonásáért.

Az Alaptörvény és az EU-s irányelvek sérelme: Miért alkotmányellenes a rendelet?

A Greenpeace álláspontja szerint a szóban forgó kormányrendelet több ponton is sérti a hatályos jogi kereteket. Elsősorban Magyarország Alaptörvényének két kulcsfontosságú cikkével is ellentétes:

  • Az Alaptörvény P) cikke: Ez a cikk egyértelműen kimondja, hogy „Magyarország védi a természeti örökséget, különösen a biológiai sokféleséget, a földet, a vizet, a levegőt, a természeti erőforrásokat és a kulturális értékeket”. A fosszilis beruházások Natura 2000 területeken éppen ezen elvekkel mennek szembe, hiszen veszélyeztetik a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat.
  • Az Alaptörvény XXI. cikke: Ebből a cikkből az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben már többször is levezette az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmát. Egy olyan rendelet, amely lehetővé teszi a védett területek gazdasági célú kiaknázását, egyértelműen visszalépést jelent a már elért környezetvédelmi szinthez képest.

A hazai jogszabályokon túl az Európai Unió szabályozásaival is komoly ellentétben áll a rendelet. A Greenpeace rámutat, hogy a kormányrendelet súlyosan sérti az Európai Unió élőhely- és madárvédelmi irányelveit, melyek világosan tiltják a védett természeti értékek veszélyeztetését gazdasági érdekekre hivatkozva. Mindemellett a rendelet szembemegy az Európai Unió azon céljával is, amely szerint a metánkibocsátást 2030-ig 45%-kal kell csökkenteni. A fosszilis beruházások éppen ellenkezőleg hatnak, növelve a szén-dioxid-kibocsátást és akadályozva a klímacélok elérését.

Az átláthatóság hiánya és a közjóval való ellentét

A Greenpeace különösen aggályosnak tartja, hogy a kormány a rendeletet mindenféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül, a civil szervezetek teljes kihagyásával fogadta el. Ezzel megsértették az átlátható jogalkotás és a részvétel elvét is, amely alapvető egy demokratikus jogállamban.

„Ha egy rendelet alapján a különösen káros tevékenységek is megengedettek a papíron védett területeken, akkor mit jelent még a védelem? A valódi közérdek az élővilág védelme. A védelem kiüresítése ezzel megy szembe” – nyilatkozta Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse. Hozzátette, hogy a rendelet valódi társadalmi haszon nélkül okozhat súlyos károkat. Pribéli szerint a hazai energiabiztonságot és az energiaszegénységben élők helyzetét nem az újabb fosszilis kitermelések, hanem átfogó szigetelési program és a helyi megújulókra alapozás segítené igazán. Rendszerszinten az energiatakarékosságnak és az energiahatékonyság javításának kell előtérbe kerülnie.

Jogi lépések és a jövőbeni kockázatok

A Greenpeace ezért arra kérte az országgyűlési pártok vezetőit, illetve az Alapvető Jogok Biztosát, hogy éljenek az Alaptörvény által biztosított jogukkal, és kezdeményezzék a rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát. Emellett a szervezet kérte az Európai Bizottságot is, hogy indítson vizsgálatot, hogy a magyar kormányrendelet sérti-e az uniós környezet- és természetvédelmi irányelveket.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője felhívta a figyelmet az olajkitermelés globális és hazai környezeti kockázataira. „A világon számos olajkatasztrófa mutatta meg, hogy ez az iparág mekkora környezetkárosítással járhat. A közelmúltban Gárdony környékét szennyezte el egy meghibásodott MOL-olajvezeték, de Békésben is okozott az üzemszerű gázkitermelés határérték feletti légszennyezést.” Simon Gergely szerint elfogadhatatlan, hogy hazai védett területeinket tegyük ki ilyen veszélyeknek, ezért a Greenpeace minden hazai és uniós jogi lehetőséget is ki fog használni, hogy elérje a rendelet visszavonását.

A kormányrendelet, amely éppen a klímaválság idején segíti elő a fosszilis energiahordozók kiaknázását a legértékesebb természetes élőhelyeken, nem csupán a nemzetközi vállalásokkal, de a józan ésszel is szembemegy. A Greenpeace fellépése egyértelműen jelzi, hogy a természetvédelem melletti kiállás egyre égetőbb kérdés, és a civil társadalom nem hagyja szó nélkül a környezetromboló intézkedéseket.