Egy tanulmány kimutatta, hogy a lobbizás, a támogatások és a szabályozások által az EU-ban 1200-szor, míg az Egyesült Államokban 800-szor több állami támogatást kaptak az állattenyésztők, mint a növényi alapú húsokkal vagy termesztett hússal foglalkozó csoportok.

A húsfogyasztás csökkentése a gazdag országokban létfontosságú a klímaváltozás mérsékléséhez, mivel az állattenyésztés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 15%-át okozza. A kisebb mennyiségű hús- és tejtermékfogyasztás jelentősen csökkenti a környezetszennyezést, valamint a föld- és vízhasználatot. Emellett az az erdők pusztulásának a csökkentéséhez és az erőteljes erdősítéshez is a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorítása szükséges, ami a tudósok szerint a leghatékonyabb módja annak, hogy az emberek csökkentsék a bolygóra gyakorolt hatásukat. Az erdők széndioxidtároló kapacitására óriási szüksége van a bolygónak a klímaváltozás mérsékléséhez.

A hústermelők azonban a rendszer fenntartása érdekében jelentős költségeket költenek. Az állattenyésztők 190-szer több pénzt költöttek lobbira az Egyesült Államokban, mint az alternatív növényi alapú termékeket gyártó vállalatok, az EU-ban mindössze 3-szor többet. Azt is elérték, hogy szinte minden étrendi útmutatóban elkerüljék a hústermelés környezeti hatásainak kiemelését, illetve az alternatív termékek esetében például a tej kifejezés használatát. 

A Stanford Egyetem dolgozó Eric Lambin é Dr. Simone Vallone a kutatás során arra a következtetésre jutott, hogy húsiparban érdekelt érdekcsoportok a rendszer változatlan fenntartására és a technológiai újítások által teremtett verseny akadályozására használják politikai befolyásukat. Az alternatív technológiák elterjedését az állami politika akadályozza azáltal, hogy még mindig óriási összegekkel finanszírozza a fennálló rendszert. Véleményük szerint a probléma kezeléséhez olyan kormányzati politikára lenne szükség, ami biztosítja, hogy a hús ára tükrözze annak környezeti költségeit. Ez páldául a hús- és tejtermékek adóztatásával, az alternatívákkal kapcsolatos kutatások fokozásával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával lehetséges. 

A One Earth című folyóiratban megjelent tanulmány a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó főbb uniós és amerikai agrárpolitikákat elemezte. Megállapította, hogy a növényi eredetű alternatívákra fordított közpénzek összege mindössze 42 millió dollár volt, míg a húsra és tejtermékekre fordított összeg ennek több mint ezerszerese. Az EU-ban például a szarvasmarhatartók jövedelmük legalább 50%-át közvetlen támogatásokból kapták. A kutatási és innovációs kiadások 97%-át az állattenyésztők kapták a termelés javítása céljából. 

A címkézési szabályok is akadályozzák a növényi alapú termékek terjedését. Az olyan kifejezések, mint a tej és a sajt 2017 óta tilosak az EU-ban a legtöbb alternatív tej- és tejtermék esetében, egy amerikai javaslat pedig megtiltaná az alternatív húsok értékesítését, ha a termék címkéjén nem szerepel az utánzat szó.

A nemzeti táplálkozási irányelvekben is a húsipar érdekei jelennek meg, ami azért különösen fontos, mert a közintézményekben, például az iskolákban, kórházakban és börtönökben az étkeztetés a táplálkozási irányelvekben foglaltakat követi.  A kutatók úgy találták, hogy az amerikai táplálkozási irányelvekben, valamint az EU 27 tagállama közül négy kivételével mind a 27 tagállamban nem tesznek említést a hús és a tejtermékek környezeti hatásairól.