Egy részletes tanulmány kimutatta, hogy az élelmiszertermelésből, elsősorban a hús-, tej- és rizstermelésből származó kibocsátás a világot a klímaváltozást mérséklő 1,5 Celsius-fokos kulcsfontosságú nemzetközi cél fölé fogják emelni, ha ezt a tevékenységet nem tartjuk kordában. Az elemzés becslései szerint, ha az élelmiszer-kibocsátás jelenlegi szintje fennmarad, az az évszázad végére legalább 0,7Cº globális felmelegedést eredményezne, a már most is megfigyelhető 1Cº emelkedésen felül. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagok óriási hatását figyelmen kívül hagyva, csak az élelmiszerekből származó kibocsátás meghaladná a 1,5Cº-os határértéket. A tanulmány kimutatta, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos felmelegedés 75%-át az olyan magas metántartalmú élelmiszerek alapanyagainak termelése okozza, mint a kérődző állatok és a rizsföldek.
A kutatók szerint azonban a hőmérséklet-emelkedés 55%-kal csökkenthető lenne, ha a gazdag országokban a húsfogyasztást az orvosilag ajánlott szintre csökkentenék, limitálnák a haszonállatok és trágyájuk általi kibocsátást, valamint megújuló energiát használnának az élelmiszerrendszerben. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az élelmiszertermelés, különösen a hús- és tejtermelés milyen nagy hatást gyakorol a környezetre, de ez az új tanulmány már arra is becsléseket ad, hogy az általuk kibocsátott anyagok milyen hőmérséklet-emelkedést okozhatnak.
A kutatók szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos hőmérséklet-emelkedés megfékezhető lenne. Ha az emberek elfogadnák a Harvard Medical School által ajánlott egészséges étrendet, amely heti egy adag vörös húst engedélyez. Ez rögtön 0,2 Cº csökkenthetné a fenti értéket. Mindez a szarvasmarhák metánkibocsátásának takarmány-adalékanyagokkal és a trágya jobb kezelésével történő csökkentésével további 0,2Cº, míg az élelmiszer-rendszerben a zöld energiára való áttéréssel 0,15Cº csökkenthető lenne.
A globális élelmiszertermelés hozzájárulása az éghajlati válsághoz összetett, mivel több fontos üvegházhatású gázról van szó, amelyek mindegyike különböző mértékben képes megkötni a hőt és különböző ideig megmaradni a légkörben. A Nature Climate Change című folyóiratban közzétett kutatás 94 kulcsfontosságú élelmiszertípus esetében külön-külön kezelte az egyes üvegházhatású gázokat, ami lehetővé tette, hogy jobban megértsük az éghajlatra gyakorolt hatásukat az idő múlásával. A kibocsátási adatoknak egy széles körben használt éghajlati modellbe való betáplálása azt mutatta, hogy a mai élelmiszertermelés folytatása 2100-ra 0,7 Cº-os emelkedést eredményezne, ha a globális népességnövekedés alacsony lenne, és 0,9 Cº-os emelkedést, ha a népességnövekedés magas lenne.
A kutatók elmondták, hogy a világ országainak csupán egyharmada foglalta a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentésére irányuló politikákat az ENSZ párizsi megállapodása keretében benyújtott éghajlatvédelmi terveibe. (The Guardian)
Kiemelt kép: Fiatal szarvasmarha (boci) egy mezőgazdasági telephelyen – Fotó: Ryan McGuire -Pixabay
