A biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú bolygónk egészségének biztosításához, amely biológiai sokféleség nemzetközi napját május 22-én ünnepeljük. Erre is emlékeztetve nem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak az erdőknek, mezőknek, szántóknak, vagy tavaknak, hanem a városoknak is a megoldás részévé kell válniuk a biológiai sokféleség védelmében. A COVID-19 járvány rávilágított arra, hogy olyan zöld és rugalmas városokra van szükség, amelyek támogatják a városlakók mentális és fizikai egészségét. Mivel a világ népessége 2030-ra várhatóan 8,5 milliárdra, 2050-re pedig 9,7 milliárdra nő, és ezen populáció 68%-a városi területeken fog élni, a növekvő városi népesség és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális igények egyre nagyobb igényeket támasztanak majd az erőforrásokkal szemben. A városi területek fenntartható kezelése segíthet csökkenteni a növekvő népesség biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, miközben más társadalmi kihívásokhoz, többek között az emberi egészséghez is hozzájárul.
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló „természetalapú megoldások” különösen hasznosak a városokban, ahol egyszerre több városi kihívást is kezelhetnek, beleértve az árvizeket, a hőstresszt, az aszályt, valamint a levegő- és vízszennyezést. Ezek a városi kihívások az egészséget is veszélyeztetik. Az áradások például növelik a víz által terjesztett betegségek számát, a hőstressz növeli a magas vérnyomás kockázatát, a légszennyezés pedig a stroke, a gyermekkori asztma és a kedvezőtlen születési rendellenességek magasabb kockázatával jár együtt.
A városi és városkörnyéki területeken belüli élelmiszertermelés fenntartása és ösztönzése javíthatja a városi lakosság ellenálló képességét, és a termőföldek átalakításának terhelését, csökkentheti a biológiai sokféleségre nehezedő nyomást. Ez a biológiai sokféleség javát szolgálja azáltal, hogy csökkenti a távoli ökoszisztémák termőföldekké történő további átalakítására irányuló igényt a növekvő városi népesség táplálása érdekében és a városon belüli termesztés gazdag biológia sokfélesége jótékonyan hathat az emésztőrendszerünk egészségére és erősíti immunrendszerünket is.
A városokon kívüli infrastruktúra gyors fejlődése, különösen az útépítések és a városi terjeszkedés miatt, jelentős akadálya annak, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokat az elkövetkező évtizedekben elérjük. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2050-es jövőkép megvalósításához további intézkedések széles körű alkalmazására lesz szükség az infrastruktúra-fejlesztés biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak minimalizálása érdekében.
A ezen diverzitás megőrzésével kapcsolatos célok eléréséhez több kulcsfontosságú intézkedésre van szükség. Először is alapvető fontosságú a helyi szintű városirányítás és a transzdiszciplináris tervezés előmozdítása, amely a városfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor a biológiai sokféleséget is figyelembe veszi, a többi társadalmi igény mellett. Másodszor, a zöld infrastruktúra nagyobb mértékű használata, mint például a zöldterületek és vizes élőhelyek megőrzése és létrehozása, támogathatja a városi lakosság többféle igényét, valamint elősegítheti a városi biológiai sokféleséget. Harmadszor, a városok távoli ökoszisztémákra gyakorolt lábnyomának figyelembevétele az egészségesebb táplálkozás, az építőanyagok fenntarthatóbb felhasználásának ösztönzése, valamint az energiafelhasználás minimalizálása a fenntartható energiaforrásokra való áttéréssel. Végül pedig a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások figyelembevétele az infrastrukturális beruházások tervezésében és fejlesztésében, például a közlekedési rendszerek és más lineáris infrastruktúrák tervezésében és irányításában is kulcsfontosságú.
A városok részt vehetnek és részt is kell, hogy vegyenek a biológiai sokféleség védelmét célzó megoldásokban. A városi területek fenntartható kezelése segíthet csökkenteni a növekvő népesség biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, miközben hozzájárulhat más társadalmi kihívások, többek között az emberi egészség kezeléséhez is. A helyi szintű városi kormányzás ösztönzése, a zöld infrastruktúra nagyobb mértékű használata, a városok távoli ökoszisztémákra gyakorolt hatásának figyelembevétele, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások figyelembevétele az infrastrukturális beruházások tervezésében és fejlesztésében olyan kulcsfontosságú intézkedések, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzése és a bolygó egészsége érdekében meg kell tenni. (Urbanbetter.science)
Kiemelt kép: Mókus a falon – fotó: Bank J – Pixabay
