Az izlandi kormány bejelentette az idei bálnavadászat augusztus végéig történő felfüggesztését, ami jelentős fejlemény az állatjóléti és természetvédelmi erőfeszítések szempontjából is. A döntés, amelyet az állatjóléttel kapcsolatos aggodalmak kényszerítettek ki, várhatóan véget vet a cetvadászat vitatott gyakorlatának. A lépés az állatvédő csoportok és a környezetvédők elismerését váltotta ki, a Humane Society International (Nemzetközi Humán Társaság) pedig „az empatikus bálnavédelem jelentős mérföldköveként” méltatta.
A bálnavadászat felfüggesztését Svandis Svavarsdottir, Izland élelmezésügyi minisztere jelentette be, a következő szavakkal: „Úgy döntöttem, hogy augusztus 31-ig felfüggesztem a bálnavadászatot”. A döntés egy, a kormány által megrendelt jelentés nyomán született, amely megállapította, hogy a vadászat nem felel meg az izlandi állatjóléti törvénynek. Az izlandi élelmiszer- és állat-egészségügyi hatóság által nemrégiben végzett ellenőrzés kimutatta, hogy a bálnák leölése és haldoklása túlságosan hosszú ideig tartott, ami sérti az állatjóléti törvény fő célkitűzéseit. Az állategészségügyi hatóság által közzétett felkavaró videofelvételek egy levadászott bálna hosszan, öt órán át tartó szenvedését és agonizálását mutatták be.
„Ha a kormány és az engedély kiadói nem tudják garantálni a állatjóléti követelményeket, akkor ezeknek a tevékenységeknek nincs jövőjük” – hangsúlyozta Svavarsdottir, kiemelve az állatjóléti előírások betartásának szükségességét. Jelenleg Izlandon már csak egy bálnavadászati vállalat, a Hvalur maradt, amelynek engedélye az uszonyos bálnák vadászatára 2023-ban jár le. Egy másik vállalat 2020-ban végleg beszüntette tevékenységét, mivel a tevékenység nem volt nyereséges.
Izland bálnavadászati szezonja jellemzően június közepétől szeptember közepéig tart, ami kétségessé teszi, hogy a Hvalur vadászhat-e a szezon későbbi felében is. Az izlandi bálnavadászat éves kvótái 209 uszonyos és 217 minkebálna leölését teszik lehetővé. A fogások azonban az elmúlt években jelentősen csökkentek a bálnahús piacának zsugorodása miatt.
Norvégia és Japán mellett Izland egyike azon kevés országnak a világon, amely a környezetvédők és állatvédők határozott ellenállása ellenére folytatja a bálnavadászatot. Az eddigi gyakorlat mostani felfüggesztéséről szóló döntést az állatjóléti szervezetek elismeréssel fogadták. Ruud Tombrock, a Humane Society International európai ügyvezető igazgatója sürgette a kormányt, hogy tegye véglegessé a tilalmat, és azt állította: „Nincs humánus módja a bálna tengeri leölésének”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bálnákat számos veszély fenyegeti, mint például a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a halászhálókba gabalyodás és a hajókkal való ütközések, kiemelve a kereskedelmi célú bálnavadászat etikus megszüntetésének szükségességét.
A bejelentés jelentős csapást mért más bálnavadász nemzetekre is. Robert Read, a Sea Shepherd UK vezetője a bálanvadászat óriási kudarcként jellemezte a döntést. Hangsúlyozta: „Ha ugyanis itt nem lehet humánusan végezni a bálnavadászatot… akkor sehol máshol sem lehet humánusan végezni”. Read kiemelte, hogy a bálnák az óceánok építőelemei kulcsfontosságú szerepet játszanak, növelik a biológiai sokféleséget, és a szénkörforgási folyamatok befolyásolásával segítenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Izlandon a közhangulat egyre inkább a bálnavadászat ellen fordul, és a lakosság többsége már a gyakorlat beszüntetése mellett van. Egy június elején végzett felmérés szerint az izlandiak 51%-a ellenezte a vadászatot, míg 29%-uk támogatta, jellemzően a 60 év felettiek a leginkább. Izland hagyományosan nagymértékben támaszkodott a halászatra és a bálnavadászatra évszázadok óta. Az elmúlt két évtizedben azonban az ország idegenforgalmi ágazata, beleértve a bálnaleső túrákat is, felvirágzott, ami eltérő érdekeket teremtett a gazdaságon belül.
Az, hogy Japán, a bálnahús legnagyobb felvevőpiaca, három évtizedes szünet után 2019-ben újraindította a kereskedelmi célú bálnavadászatot, jelentősen csökkentette az Izlandról érkező importigényt, ami tovább rontotta az iparág életképességét. A közvélemény változó hozzáállásának, a gazdasági tényezőknek és az állatjólét iránti növekvő aggodalomnak a kombinációja kitaposta az utat ahhoz, hogy Izland úgy dönthessen, felfüggeszti és valószínűleg be is fejezi a bálnavadászatot.
