Egyre szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy az embereknek joguk van a természetet saját hasznukra kihasználni, derül ki egy ausztrál felmérésből, különösen a fiatalabb generáció mond nemet a kérdésre. A „Bízunk a természetben” című tanulmány rávilágít az ausztrál fogyasztók és választók környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos megváltozott attitűdjére.
A 2000 válaszadó bevonásával készült felmérés az értékrend jelentős változását mutatta ki. Andrew Baker, a kutatás társszerzője kiemeli, hogy növekvő aggodalom kíséri a természettel kapcsolatos változásokat mindenütt, de hangsúlyozza a generációk közötti „szeizmikus” nagyságú változást a kialakuló természetvédelmi aggályokkal és tettekkel kapcsolatban. Kijelenti: „Azok az idők, amikor az ausztrálok elfogadták az emberi dominanciát a természeti világ felett, lejártak, és a döntéshozóknak meg kell mutatniuk, hogyan védik a természetet a jövő generációi számára”.
A kutatás egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy a boomer generáció (1946 és 1964 között születettek) és a fiatalabb generációk között jelentős eltérés mutatkozik a természeti világ állapotát illetően. Úgy tűnik, hogy a boomer generáció kevésbé aggódik a környezetre gyakorol emberi hatás és annak lehetséges következményei miatt.
A felmérés továbbá azt mutatja, hogy a válaszadók nagymértékben (85%) szkeptikusak a vállalatok környezetvédelmi állításaival szemben. Sokan (68%) válaszolták, hogy világosabb tájékoztatást szeretnének kapni az általuk naponta használt termékek és szolgáltatások környezeti hatásairól és előnyeiről. A fogyasztók körében a szkepticizmus növekedéséhez hozzájárult az uygnevezett „greenwashing” elterjedtsége, amely olyan gyakorlat, amelyben a vállalatok eltúlozzák vagy hamisan állítják be azokat az adatokat, amelyeket környezeti, környezetvédelmi, vagy zöld, fenntarthatósággal kapcsolatos programjaikban vállaltak, vagy hajtottak végre. Meglepő módon a megkérdezettek 35%-a vallotta be, hogy már áldozatul esett a greenwashingnek, és közülük 83% ismerte el, hogy ez a tapasztalat még inkább szkeptikussá tette őket más zöld állítások jogosságát illetően.
Az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottság felfigyelt ezekre az aggodalmakra, és jelenleg több vállalkozás ellen is eljárást folytat, miután kiderült, hogy a nemrégiben megvizsgált 247 vállalat weboldalának 57%-a megkérdőjelezhető állításokat tett környezetvédelmi kötelezettségvállalásairól. A vállalati szabályozó hatóság, az Asic az elmúlt évben 35 greenwashing ügyben vizsgálódott már, olyan vállalatoknál amelyek félreérthető vagy megalapozatlan állításokat tettek a „zöld”, „szén-dioxid-semleges” vagy „fenntartható” mivoltukról, vállalásaikról.
A generációs szakadék különösen nyilvánvalóvá válik, amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy az embereknek joguk van-e a természetet a saját hasznukra kiaknázni, még akkor is, ha ez más fajok igényeit érinti, vagy veszélyezteti. A felmérés szembetűnő véleménykülönbséget talált: a Gen Z válaszadóknak csupán 21%-a értett egyet azzal a nézettel, hogy ez jogos lehet míg a boomerek 62%-a úgy vélte, hogy az embereknek kell elsőbbséget élvezniük.
Andrew Baker szerint az ellentétes nézetek annak tudhatók be, hogy a Z generáció úgy nőtt fel, hogy az éghajlatváltozás és a környezetvédelmi kérdések az életük homlokterében álltak. A szélsőséges időjárási események is jelentős szerepet játszottak meggyőződésük megszilárdításában, így ennek a generációnak nem sok kétsége maradt.
A természeti világ pusztulásával és annak a gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos aggodalmak különösen az Y generáció, más néven az ezredfordulósok körében voltak kiemelkedőek: 88%-uk fejezte ki aggodalmát, szemben a boomerek 66%-ával. Ez azt mutatja, hogy a fiatalabb generációk felismerik a környezet és a gazdaság összefüggéseit.
Megan Flynn, a kutatásban részt vevő, éghajlatváltozással foglalkozó befektetési és tanácsadó csoport, a Pollination ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy az ausztrál vállalatok nagymértékben fektettek be eddig is a környezetvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségük népszerűsítésébe. Megjegyzi azonban, hogy a fogyasztók továbbra is szkeptikusak. Flynn két kulcsfontosságú kérdést emel ki, amelyekkel a vállalatok küzdenek: a fogyasztók változó elvárásai a vállalatok éghajlatváltozással és környezettel kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban, valamint az ezen elvárásoknak megfelelő piacképes termékek és szolgáltatások meghatározása.
Flynn kijelenti: „Ez a kutatás azt mondja nekünk, hogy az átlagos ausztrál nem szakértője a tudománynak, a vállalásokkal kapcsolatos megfelelésnek vagy a vállalati céloknak, de igenis felismeri, hogy a természet károsodik körülötte, és hogy ez rossz hatással van a gazdaságra”.
A Possible és a Mobium Group által végzett felmérés egy folyamatban lévő kutatási projekthez tartozik, amely 2007 óta követi nyomon az ausztrálok környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjeit. Az eredmények értékes betekintést nyújtanak a környezeti értékek és preferenciák változó dinamikájába a különböző generációk között.
Prof. David Schlosberg, a Sydney-i Egyetem Sydney Környezetvédelmi Intézetének igazgatója kiemeli a különböző környezetvédelmi kérdésekben bekövetkező generációs változásokat. Bátorítónak és optimizmusra okot adónak tartja, hogy a fiatalok közel 80%-a elutasítja azt az elképzelést, hogy az embereknek joguk van a természetet személyes haszonszerzés céljából kizsákmányolni. Schlosberg úgy véli, hogy ez az értékrendbeli változás lehetőséget kínál arra, hogy a természettel való kapcsolatunkat együttműködőbb és kooperatívabb módon határozzuk meg. Ugyanakkor elismeri, hogy a politikai vezetők és a jelenlegi gazdasági rendszer nem biztos, hogy teljes mértékben megfelel ezeknek a változó nézeteknek. (The Guardian)
