Történelmi jelentőségű határozatot kényszerített ki a csendes-óceáni szigetország, Vanuatu az ENSZ-ben, amely arra szólítja fel a Nemzetközi Bíróságot, hogy határozza meg az országok jogi kötelezettségeit az éghajlati válság és azok következményeinek kezelésére. Az úgynevezett „tanácsadói vélemény” (advisory opinion) iránti kérelmet Vanuatu még 2021-ben nyújtotta be, azzal érvelve, hogy az éghajlatváltozás már emberi jogi kérdéssé vált a csendes-óceáni szigetlakók számára, akiket aránytalanul nagy mértékben érint a tengerek emelkedése és a viharok erősödése. Bár a most elfogadott határozat nem lesz kötelező erejű, jelentős súlya és tekintélye lesz, és a jövőbeni éghajlatvédelmi perek és tárgyalások során is információs kiindulópontként szolgálhat. Az állásfoglalást több mint 130 ország fogadta el, de az Egyesült Államok és Kína nem támogatta, ugyan de nem is ellenezte, vagyis az intézkedés (egyfajta) konszenzussal ment át. Ez az első alkalom, hogy a legfelsőbb nemzetközi bíróságot kérik fel az éghajlati válság kezelésére.
A tanácsadói vélemény mérföldkőnek számító döntés, megerősítheti a klímakárosult országok helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a döntés alapvető fontosságú, mivel „az éghajlati igazságosság egyszerre erkölcsi imperatívusz és a hatékony globális éghajlatvédelmi fellépés előfeltétele”. A vélemény „nagyon meggyőző” lehet az országok hazai éghajlati cselevéseinek a fokozása, valamint a nemzetközi jog és a hazai jog hiányosságainak azonosítása szempontjából is, amelyek elfogadását be kell pótolni – mondta Vanuatu éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért felelős minisztere.
A tanácsadói vélemény szorgalmazása 2019-ben kezdődött egy Fidzsi-szigeteki környezetvédelmi jogi órán, ahol a csendes-óceáni szigeteki diákok azt vitatták meg, hogyan lehetne az éghajlati válságot különböző nemzetközi jogi utakon keresztül kezelni. Cynthia Houniuhi, a Pacific Islands Students Fighting Climate Change elnöke és társai ezen viták alatt úgy döntöttek, hogy folytatniuk kell a kezdeményezést az órai kereteken kívül is, mivel a csendes-óceáni szigetországok továbbra is aránytalanul jobban szenvednek a magasabb hőmérséklettől, az aszályok növekedésétől, a tengerszint emelkedésétől és az egyre intenzívebb ciklonoktól. Különösen Vanuatu esetében, mivel itt van a világon a legnagyobb katasztrófakockázat, és aránytalanul nagy mértékben súlytják trópusi ciklonok.
Hogy támogatást szerezzenek az ötletükhöz, a csendes-óceáni szigeteki diákok egy petíciót adtak körbe, amelyet tanárok és diákok is aláírtak, valamint egy levelet és egy javaslatot fogalmaztak meg, amelyet elküldtek a csendes-óceáni szigetek kormányainak. A vanuatui kormány támogatta a javaslatot, és a diákok klímaaktivisták támogatásával a nemzetközi porondra vitték azt. „A döntés történelmi győzelem az éghajlati igazságosság számára” – mondta Vanuatu miniszterelnöke.
Kiemelt kép: Port Vila, Vanuatu – fotó: Phillip Capper
