A világon először fordult elő, hogy a Chondrostereum purpureum nevű növényi gomba megfertőzzön egy embert – számol be az indiai esetről a Medical Mycology Case Reports című szaklap. A gomba jellemzően ezüstlevél-betegséget okoz a növényvilágban, különösen a rózsafajoknál, és a fertőzés gyakran végzetes kimenetelű a növényre nézve. Az eset különlegessége, hogy korábban nem volt ismert, hogy embert is megfertőzött volna ez a gombafajta.

A fertőzött beteg egy 61 éves férfi volt, aki három hónapja influenzaszerű tüneteket, többek között köhögést, fáradtságot, nyelési nehézségeket és rekedt hangot tapasztalt. A kolkatai Apollo Multispecialty Hospital konzulens kórházban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés paratracheális tályogot okozott a férfi nyakán, amely részben elzárta a légutakat. A betegnek nem volt kórtörténete, de a munkája során többek között különböző növényi gombákkal foglalkozott.

Az orvosok ellátták a tályogot, és két hónapig naponta gombaellenes gyógyszert kellett szedni a férfinek. Két évvel később a beteget gyógyultnak nyilvánították. Az őt kezelő orvoscsoport szerint azonban ez az eset „komoly kérdéseket vet fel” azzal kapcsolatban, hogy a növényi kórokozók képesek-e egészséges emberekben és állatokban betegséget okozni. Az orvosok hangsúlyozták, hogy ha a gombák el tudják kerülni a gazdaszervezet immunrendszerét, akkor emberi kórokozóként is megtelepedhetnek.

Petíciót indított a tudományos közösség a gombák jobb megismeréséért

A gombáknak becslések szerint több millió fajuk van, amelyek közül csak mintegy 150 ezret ismerünk. Csak néhány képes megfertőzni az embert, mivel képesek megbirkózni a mi 37°C-os testhőmérsékletünkkel, de azok is általában az immunhiányos embereket támadják meg. Elaine Bignell professzor, az MRC Orvosi Mykológiai Központjának munkatársa szerint a betegnek ebben az esetben „valamilyen genetikai immunhiánya lehet, amiről nem tudunk”. Hangsúlyozta azt is, hogy nincs ok az aggodalomra, de továbbra is vannak kérdéseink a fertőzési hajlammal, a gombával és azzal kapcsolatban, hogy hogyan vált képessé a légutakban történő megtelepedésre.

Ahogy a bolygó az éghajlatváltozás miatt felmelegszik, félő, hogy az ismert és ismeretlen gombák potenciális veszélyforrásként jelenhetnek meg, ahogy megtanulnak túlélni a forróbb bolygón. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 19 olyan gombát sorolt fel, amelyek veszélyt jelenthetnek a közegészségügyre. A WHO a gombás fertőzések „jelentős” növekedéséről is beszámolt a COVID-járvány idején.

Mielőtt bárki is a Last of Us-ra asszociálna, és gombazombikat vizionálna, fontos megemlíteni, hogy az embereket már eddigi is számtalan gombafajta volt képes megfertőzni. Ilyen gombák közé tartozik a Candida auris vagy C. auris, egy élesztőgombafajta, amely az Egyesült Államokban gyorsan terjed az egészségügyi intézményekben. A Candida-fajok olyan panaszokat okoznak, mint a szájpenész és a bőrkiütések, és az intenzív osztályos betegeknél a véráramfertőzés egyik vezető okozója is. A Cryptococcosis neoformans a tüdőt és az agyat fertőzi, tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást okoz immunszupprimált betegeknél, és évente több mint 100 000 ember halálát okozza a Szaharától délre fekvő Afrikában. Az Aspergillus fumigatus, egy gyakori penészgomba, amely széles körben elterjedt a környezetben, a lakásokban és a szabadban, „krónikus és akut tüdőbetegséget” okozhat, és halálos lehet. És persze ne feledkezzünk meg a különfée bőrgombákról sem.

Bár riadalomra nincs ok, az orvosi közösségnek továbbra is ébernek kell maradnia az új gombafenyegetésekkel szemben, mivel a bolygó változik, és további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy milyen mechanizmusok révén tudnak a gombák kikerülni a fagocitózisból és kikerülni a gazdaszervezet immunrendszerét.

Kiemelt kép: Chondrostereum purpureum – Forrás: Wikipedia