Japán a mai naptól elkezdte a megbénult Fukusima Daiicsi atomerőműből származó kezelt radioaktív víz kibocsátását a Csendes-óceánba, a szomszédos országok és a japán halászati ipar heves ellenállása ellenére. Fumio Kishida japán miniszterelnök kedden közölte, hogy a mintegy 1,3 millió köbméter kezelt radioaktív víz – amely több mint 500 olimpiai méretű úszómedencének felel meg – biztonságos módon kerül kibocsátásra – számolt be a Washington Post.
Honnan származik a víz?
A 2011-es földrengés és az azt követő szökőár szerkezeti károkat okozott a Tokiótól mintegy 220 kilométerre északra fekvő Fukusima reaktorépületeiben. Miközben a Tepco körforgásban vizet használ az üzemanyag és a törmelék hűtésére, naponta körülbelül 130 köbméter víz szennyeződik, beleértve a talajvizet és az esőt is. A szennyezett vizet kiszivattyúzzák és átfuttatják az úgynevezett Advanced Liquid Processing System (ALPS) rendszeren, majd a telephelyen található mintegy 1000 tartály egyikében tárolják. A feldolgozás során a legtöbb radioaktív elemet eltávolítják, kivéve a tríciumot.
Mi a trícium?
A hidrogén egy olyan formája, amely két extra neutronnal rendelkezik, így gyengén radioaktív. Természetes módon a felső légkörben keletkezik, és az atomenergia-termelés gyakori mellékterméke is. Számos felhasználási területe van, többek között a nukleáris fegyverek gyártásában, az orvostudományban biológiai nyomjelzőként, valamint olyan sötétben világító tárgyak előállításában, mint a kijárati jelzőtáblák és az órák számlapjai. A trícium nagy mennyiségben rákkeltő lehet. Bár a trícium béta-részecskéi (a radioaktív bomlás során kibocsátott részecskék) túl alacsony energiájúak ahhoz, hogy áthatoljanak a bőrön, belélegezve vagy fogyasztva (általában szennyezett vízzel) felhalmozódhatnak a szervezetben. A Kanadai Nukleáris Biztonsági Bizottság szerint azonban egy embernek több milliárd becquerel egységet (a radioaktivitás mértékegysége) kellene lenyelnie ahhoz, hogy bármilyen egészségügyi hatást észleljen. A Tepco azt tervezi, hogy literenként kevesebb mint 1500 becquerel koncentrációjú vizet bocsát ki. A legtöbb atomerőmű esetében bevett gyakorlat kis mennyiségű trícium és más radioaktív anyag folyókba és az óceánokba engedése.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kétéves felülvizsgálat után a múlt hónapban arra a következtetésre jutott, hogy a japán terv megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak, és elhanyagolható sugárzási hatással lesz az emberekre és a környezetre. A radioaktív elemek eltávolítása érdekében megszűrt és a trícium koncentrációjának csökkentése érdekében erősen felhígított víz Csendes-óceánba engedésevárhatóan több mint 30 évig fog tartani.
A szennyezett vizet évek óta nagy fémtartályokban tárolják az erőmű közelében. Japánban azonban lassan elfogy a hely, hogy újabb tartályokat építsen a még mindig a telephelyről távozó szennyezett talaj- és esővíz befogadására. Már kivágott 500 négyzetméternyi fát egy madárrezervátum mellett, hogy helyet csináljon mintegy 1000 tartály számára. A kezelt vizet napi maximum 132 000 gallon mennyiségben fogják elvezetni egy Japán partjainál lévő víz alatti alagúton keresztül. Mielőtt áthaladna az egy kilométeres tenger alatti alagúton, a kezelt folyadékot tengervízzel keverik össze, hogy a trícium koncentrációját „jóval” a japán kormány és az Egészségügyi Világszervezet irányelvei alá hígítsák. A japán hatóságok közlése szerint a vízből rendkívül nehezen kiválasztható radioaktív anyag, a trícium koncentrációja a hígítás után az óceáni háttérszintre csökken.
Környezetvédelmi csoportok megkérdőjelezik a szennyezett víz kibocsátásának biztonságosságát, és sürgetik Tokiót, hogy ejtse a tervet. A kibocsátást Kína határozottan ellenzi, amely a Tokió és Peking közötti fokozott geopolitikai feszültségek idején történik. A terv vitákat váltott ki Dél-Koreában is, amely megtiltotta a fukusimai területről származó tenger gyümölcseinek behozatalát, annak ellenére, hogy Dél-Korea saját értékelése szerint a vízkibocsátási terv szintén megfelel a nemzetközi előírásoknak. Emellett a fukusimai halászati és mezőgazdasági iparágak is aggódnak a termékeik esetleges hírnevének romlása miatt. Fukusimában a halászati szezon szeptember 1-jén kezdődik, és a japán kormány ígéretet tett arra, hogy a vízkibocsátást követően minden nap ellenőrzi a víz minőségét és adatokat gyűjt.
Tokióban mintegy 230 ember gyűlt össze kedden a miniszterelnöki hivatal előtt, hogy tiltakozzon a terv ellen, táblákat tartva a kezükben és olyan jelszavakat skandálva, mint „Hallgassanak a halászokra” és „A kibocsátás hatással lesz a jövő generációira”. A Kyodo News friss felmérése szerint a megkérdezettek 88,1 százaléka aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szabadon engedés árt Japán külföldi megítélésének. A japán kormány közölte, hogy 200 millió dollárt különít el a halászati ágazatnak a hírnévre gyakorolt hatások kompenzálására, valamint 340 millió dollárt a helyi gazdaságra gyakorolt hatások enyhítésére.
